Civilek, tűnés a tárgyalóteremből!

Igazságérzetünk alapvetően velünk született tulajdonságunk. Van, akiben épen marad, van, aki elnyomja magában. A bíróságokon már régóta nincs szerepe az igazságnak, hiszen mindent a jog szűrőjén keresztül néznek. Ezért olyan nagy a különbség a társadalom elvárásai és a jogerős bírói ítéletek között. Vitatott kérdés éppen ezért a halálbüntetés intézménye is, hiszen egy végrehajtott ítélet már soha nem fordítható vissza, ha netán később kiderülne, hogy a vádlott ártatlan volt. Ám az, hogy a génjeinkben benne van a “szemet szemért ” elv, az vitathatatlan. Ilyen eset volt például Szita Bence különös kegyetlenséggel történt meggyilkolása, amely még azokban az emberekben is megingatta a bűnösökkel szembeni humánus eljárás és büntetés igényét, akik egyébként ennek elkötelezett hívei. A hétköznapi emberek igazságérzetének bevonása a tárgyalások menetébe – esküdtszék tagjaként vagy nálunk ülnökként – eddig alapvető elem volt. Eddig! Néhány napja azonban csendben elfogadta a Parlament a...