Minek hagynánk meg Brüsszelben, ha szétoszthatjuk egymás közt? A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság utolsó két évében kipörgetett egy csomó uniós pénzt a szokásos köröknek. Tanulságosan repkedő tízmilliók a cikkben.
Forrás:
Index
RSS tartalom,
A cikket automatikus RSS rendszer küldte be, amely egy híroldal összes cikkét posztolja a Propeller.hu oldalára. A más híroldalak által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.
Francnak kell úgy tenni, mintha a kuplerájban szentéletű apácák jótékonykodnának? Nem, nem ártatlan szüzek stoppolják a hajléktalanok lyukas zokniját egy ilyen intézményben, hanem kőkemény pénzért bárkivel kamatyoló prostik árulják a szerelmet. Nem is ez a baj, de ne tegyünk már úgy, mintha nem ez lenne a valóság. Én nem vonom kétségbe, hogy Kuna egy tehetséges vállalkozó és saját erőből nem tudta volna felverekedni magát a 100 leggazdagabb magyar listájára. Az viszont tény, hogy a reklámcége 2010-ben 7 milliós nyereséget termelt 193 milliós bevétel mellett – ezzel a teljesítménnyel igen nehéz lett volna felkerülni a leggazdagabbak listájára , most pedig úgy hullanak a milliárdos megbízások, mint a záporeső. Mégpedig kormányzati megbízások. És igen, ehhez kellett Szijjártó barátsága.
Az elmúlt hetekben, hónapokban egymás sarkát tapossák ezek a megélhetésiek és mindegyik sértve érzi magát és igyekszik meggyőzni – gőzöm sincs, hogy valójában kit akarnak meggyőzni és miért – hogy nem azért kapják a pénzt, mert szétdobják a lábukat a kuncsaftnak és nem azért szolgálnak a gazda ölére hajolva, mert ez nekik megéri. Sőt. Beszarás. Az meg egyenesen könnyfakasztó baromság, amikor a pártszolga, közpénzből kitömött propagandamédiában sóhajtja bele egy közpénzen hizlalt cég tulaja, hogy ő aztán nem azért lett milliárdos, mert jó barátja Szijjártó Péternek, hanem azért, mert eszelősen tehetséges. Hát egy nagy bánatos lófarkat, azt!