Növekvő dinnyeforgalomra számítanak az idei szezonban a magyarországi áruházláncok. A magyr dinnye megjelenésével a legtöbbjük felfüggeszti az import dinnyék forgalmazását.
Növekvő dinnyeforgalomra számítanak az idei szezonban a Magyarországon működő áruházláncok, ehhez támogatást kapnak a magyar dinnye népszerűsítését célzó, az Agrármarketing Centrum (AMC), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az agrártárca által szervezett promóciós kampánytól is.
A Spar Magyarország tavaly több mint 7 ezer tonna dinnyét forgalmazott, az idén ennél is többre számít. Az eladott mennyiség zömét a nyári szezonban értékesítette az üzletlánc, a termékek jelentős része magyar gazdálkodóktól származott – tájékoztatta a cég az MTI-t.
A társaság jelezte: a magyar dinnye megjelenésekor ezúttal is felfüggesztik az import dinnyék beszerzését. A dinnyeszezon kezdetével a Spar Magyarország üzleteiben most is szervez áruházi dinnyekóstolást.
Az Auchan arról számolt be, hogy tavaly mintegy 2500 tonna dinnyét értékesítettek, ami az idén 15-20 százalékkal növekedhet.
A cég jelezte: július második hetétől szeptember közepéig csak magyar görögdinnyét árusítanak üzleteikben.
A Tesco-Global Áruházak Zrt. azt közölte, hogy magyar görögdinnyéből az idén a tavalyihoz hasonló mennyiséget, 10 ezer tonnát értékesítenek Magyarországon. Ugyanennyi magyar dinnye kerül a Tesco cseh, lengyel és szlovák áruházaiba is – tették hozzá.
A magyar görögdinnye fogyasztásösztönző kampány a héten kezdődött és augusztus 20-ig tart, az akcióhoz hét áruházlánc csatlakozott.
A magyarországi görögdinnye termés az előrejelzések szerint az idén mintegy 200 ezer tonna lesz, sárgadinnyéből 18 ezer tonna várható. Görögdinnyét Magyarországon mintegy 5 ezer hektáron, sárgadinnyét mintegy 600 hektáron termesztenek. A magyarországi görögdinnye-termés mintegy 70 százalékát Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye adja.
A magyar fogyasztás évente és fejenként 13-15 kilogramm, exportra 80 ezer tonna jut, főként a német, a lengyel, a cseh piacra, és a balti országokba.
(MTI)
(Címlapi kép: pixabay.com)
5 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Megyek a teszkóba, 99 a dinnye (asszem). Halovány fostalicska. Megismerem, olasz. Kb 4 hete szedték le.
A teszkó előtt is árulják ilyen bodegából, ott 249. Piros mint az állat, két hete szedték az olaszoknál, mert megláttam amikor tépték lefelé róla a burkolatot.
Kiváló hazai dinnye.
A papírkalodán a merevítés függőleges papírhengerekkel történik.
(nagyra nőtt vécépapír guriga)
A gyümölcstermesztés – és a zöldségtermesztés is – nagyon törékeny egyensúlyi helyzetben tud csak mozogni. A vételár és ezzel a felvásárlási ár lefelezését nem bírja el. Mindig lutri, mert a termelő nem tudhatja, mennyi lesz az ár szezonban, de ettől függetlenül már benne áll a pénze, munkája. Sok pénze és sok munkája. Ő nem teheti meg azt, amit akár egy gabonatermesztő is megtehet. Nem várhat az eladással. Nem teheti el az árut, hogy majd kivár, ameddig magasabb lesz az ár. Két választása van: hagyja száron megrohadni, vagy adja, amennyiért megveszik. Márpedig ez nem jó és nem csak a dinnyéseknek, egyetlen termelőnek sem jó. Hosszú távon a vásárlónak sem jó, mert a futó öröm, hogy most olcsóbban jutott dinnyéhez/málnához/szőlőhöz/bármihez mindig visszaüt, amikor a termelők kiesésével
felmennek az árak. A kereskedők, felvásárlók stratégiai gondolkodására és belátására lenne
szükség, de annak nincs kialakult kultúrája. Aki kapja, marja. Ma a termelőt szívatja a felvásárló, jövőre – ha fordul a kocka – a felvásárlót szívatja a termelő. Mi pedig vásárlóként vagy örülünk, vagy nem. Nem lenne túl nagy baj, ha valami módon szabályozni lehetne a rendszert, ha egy garantált árminimumot ki lehetne dolgozni, mert mindenki érdeke ez.
Új hozzászólás