Ghaith Pharaon magyar állampolgárságra hajtott

Bizonyíték került elő róla, hogy a 25 éve nemzetközi körözés alatt álló, terroristák pénzelésével gyanúsított szaúdi üzletember folyamodott magyar állampolgárságért, és az se kizárt, hogy megkapta.

Bár a Bevándorlási- és Állampolgársági Hivatal Pharaon-aktájában nincs információ arról, hogy a csalás, zsarolás és felbujtás miatt 25 éve nemzetközileg körözött Ghaith Pharaon szaúdi milliárdos magyar állampolgárságot akart szerezni, egy másik hivatalos dokumentumból kiderül, hogy honosítási kérelmet nyújtott be. És lehet, hogy meg is kapta – írja az Index.

Mindez a Terrorelhárítási Központ igazgatója által írt, és Demeter Márta független országgyűlési képviselőnek címzett leveléből derült ki. A TEK-et Demeter kereste meg, aki képviselőként korábban már Külgazdasági-és Külügyminisztériumnál, valamint a BÁH-nál is betekintett a Pharaon-iratokba.

A TEK vezetője, Hajdú János által írt levél azért is figyelemreméltó, mert a BÁH-nál lévő iratokban nyoma sincs annak, hogy Pharaon honosítási kérelmet nyújtott be a hivatalba. Mivel nem valószínű, hogy a TEK tudná teljesen tévesen (konkrét információt írtak, pontos dátummal, márpedig ilyesmit nem valószínű, hogy az ujjukból szopták volna), így sanszosabb, hogy a BÁH titkolta el eddig ezt az (egyébként nem mellékes) információt.

A BÁH a honosítási kérelem benyújtása után egyébként megkereste a TEK-et, hogy állásfoglalást kérjen tőlük, ugyanúgy, mint 2014 novemberében, amikor Pharaon tartózkodási engedélyt kért tőlük, majd egy évvel később annak meghosszabbítását. Demeter Márta már korábban arról beszélt az Indexnek, hogy amikor a BÁH-nál betekintett az iratokba, akkor az volt a benyomása, hogy azok hiányosak.

Nem világos, hogy a BÁH Pharaon-irataiból miért hiányzik a honosítási kérelem mnden nyoma. Demeter azt állítja az Indexnek, hogy a hivatalban az iratbetekintéskor azt állították, hogy minden az aktában van, de neki már akkor is az volt az érzése, hogy az iratok erősen hiányosak. A lap természetesen megkerestük a BÁH-ot is, amint reagálnak, válaszukat közzéteszik.

Így egyelőre azt sem tudni, hogy mi lett Pharaon honosítási kérelmének sorsa – elméletileg ugyanis akár állampolgárságot is szerezhetett. Bár ez nem egyszerű, és a kérelmezőnek számos feltételnek meg kell felelnie, de szinte mindegyik feltétel alól kaphat mentességet.

Csak néhány olyan feltétel van, amelyre nem vonatkozik mentesség, ezek

- a büntetlen előélet,

- az, hogy ne is legyen büntetőeljárás ellene folyamatban Magyarországon,

- valamint hogy az ország közbiztonságát és nemzetbiztonságát ne sértse.

Tehát az államfő – ha a nemzeti érdek úgy kívánja – akár minden egyéb feltétel alól felmentést adhat, kivéve előbb felsorolt hármat.

Hajdu leveléből az is kiderült, hogy a TEK nem kapott tájékoztatást Pharaonról a partnerszolgálatoktól, és amikor "terrorszempontú kockázatelemzést" végeztek vele kapcsolatban, akkor "ilyen jellegű információk nem álltak rendelkezésre". Ez annyiban érdekes, hogy ugyanebben a levélben Hajdu azt írja: amikor Pharaon két évre vízumot kért a bejrúti magyar nagykövetségen, akkor a magyar hatóságok több országot, köztük az Egyesült Államokat is megkeresték, hogy sérti-e a vízumkiadás az érdekeiket.

Az Egyesült Államok nagykövetsége ekkor tájékoztatta őket, hogy csalás, zsarolás és felbujtás miatt az FBI körözi a szaúdi üzletembert. Ekkor Hajdu szerint a Magyarország és Egyesült Államok között érvényben lévő kiadatási egyezmény alapján "megtették a szükséges lépéseket", de hogy mik voltak ezek a lépések, azt a levél nem részletezi.

Ehhez képest kiadatás helyett az FBI és az Interpol által 25 éve körözött, terroristák pénzelésével és pénzmosással gyanúsított Pharaon megvásárolta az Orbán Viktor miniszterelnök Cinege utcai házával szemközti telket és villát. Ezen kívül több nagy értékű ingatlan is Pharaon-érdekeltségbe került. A fél magyar sajtó és több ellenzéki politikus azóta is próbálja kideríteni, hogyan történhetett meg ilyesmi éppen akkoriban, amikor Orbán Viktor hetente elmondja, hogy meg kell védeni az országot a bevándorlóktól és a terroristáktól.

Ahogy az sem derült ki, hogy pontosan mikor érdeklődtek a magyarok a többi országnál. Pedig egyáltalán nem mellékesek a dátumok: Pharaon ugyanis 2014 őszén kért először vízumot (azzal a szándékkal, hogy Orbán Viktorral is találkozzon), míg Lázár János miniszter tavaly november legelején még azt mondta egy kormányinfón, hogy a vízumkérvényről tájékoztatták az Egyesült Államokat és a Szaúd-arábiai Királyságot is, de egyik fél sem válaszolt, úgyhogy beengedték Pharaont.

A kormányzat érezhetően nagyon szeretné lezárni az egész Pharaon-ügyet, noha világosan látszik, hogy tele van kérdőjelekkel. Pintér Sándor belügyminiszter például azt válaszolta Demeternek, hogy Pharaon januári halála okán már inkább ne is foglalkozzon ezzel az egésszel. 

Demeter azt szeretette volna megtudni Pintértől, hogy az illetékes szolgálatok (a Terrorelhárítási Központ és az Alkotmányvédelmi Hivatal) mikor értesültek arról, hogy Ghaith Pharaont körözi az FBI, illetve tudtak-e erről a sejk Magyarországra érkezése előtt?

Pintér szerint, írásbeli kérdésekre adott válaszok és iratbetekintés keretei között a szaúdi üzletember itteni tartózkodásával kapcsolatban már minden, a Belügyminisztérium birtokában álló információ “ismertetésre került”.

Demeter erre reagálva az Indexnek azt mondta:"Pintér Sándor teljes tévedésben van. Én nem Pharaont ellenőrzöm, róla tudjuk, hogy ki volt és mit csinált. Én a Belügyminisztérium és az irányítása alatt álló rendvédelmi szerveket szeretném rászorítani arra, válaszolják meg, hogy mit tettek azért, hogy ez a nemzetközi szinten ismert bűnöző ne jöhessen Magyarországra".

A képviselőnő szerint a magyar közvéleménynek joga van tudnia, hogyan történhetett meg, hogy figyelmen kívül hagyták a biztonsági szabályokat. "Még nagyobb probléma az egész Pharaon-ügy annak fényében, hogy tudjuk, hogy Orbán Viktor az egyetlen olyan miniszterelnök 1990 óta, aki nem esett át nemzetbiztonsági ellenőrzésen" – mondta Demeter.

Az idén januárban elhunyt Ghaith Pharaon magyarországi tevékenységével kapcsolatban sok lényeges kérdés maradt homályban. Például, hogy pontosan mikor kapott tartózkodási engedélyt, vagy hogy mikor találkozott a kormányfővel Jordánia tiszteletbeli konzuljának díszvacsoráján. Ezekről több mint fél éve küldtünk kérdéseket a Belügyminisztériumnak és Orbán sajtófőnökének, de egyelőre nem kaptunk válasz.

Bár a kormány szeretné, úgy tűnik, az ügynek azzal sincs vége, hogy a főszereplőt már eltemették. Az üzletember halála után derült ki például, hogy már első vízumigénylésekor is azzal a konkrét céllal érkezett, hogy Orbán Viktorral találkozzon: ezt ő maga jelezte a vízumkérelemnél.

Aztán az is kiderült, hogy tartózkodási engedélyének meghosszabbításakor nem csatolt be jövedelemigazolást, csak annyit nyilatkoozott, hogy a tiszteletbeli konzul tartja el. Erről papírja is volt, amit a bevándorlási hivatal simán elfogadott. Eléggé életszerűtlen azonban, hogy egy külföldi befektetőt, aki nagy értékű ingatlanokat vett Magyarországon, egy másik magánszemély tartson el – ám arra jó volt ez a trükk, hogy a pénzmosással gyanúsított üzletember vagyoni helyzete rejtve maradjon a hatóságok előtt.

Címlapkép: Getty/Mike_Stephens/Stringer