Legalábbis papíron. Mivel az albán pékségek termékeiket nem úgy nevezik el, ahogy a Magyar Élelmiszerkönyvben le van írva, így nem is számonkérhető az előírások betartása.
Az albán pékségek nem jelentenek élelmiszer-biztonsági kockázatot, és nem számít jogsértésnek a Magyar Élelmiszerkönyvtől eltérő nevekkel más összetétellel gyártani termékeket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az MTI érdeklődésére pénteken.
A Nébih közleményében úgy fogalmaz: "az ellenőrzések tapasztalatai alapján nem lehet általánosságban kijelenteni, hogy az albán pékségek kiemelt élelmiszer-biztonsági kockázatot jelentenének".
A magyar pékek indítottak ellenük támadást
Az MTI azt követően kereste meg a hivatalt, hogy Septe József, a pékszövetség elnöke korábban egy szakmai tanácskozáson kijelentette: a magyar sütőipari cégek versenyhelyzetét a belföldi piacon rendkívüli mértékben rontják az albán pékségek, mintegy 500 ilyen működik Magyarországon. Az albán pékségek ugyanis Septe József szerint nem tartják be a Magyar Élelmiszerkönyv előírásait, így költségeik, ebből következően áraik is alacsonyabbak, mint a magyar vállalkozásoké.
A Nébih közölte, hogy a hatóság és a megyei szakigazgatási szervek – az éves ellenőrzési terv és a közérdekű bejelentések alapján – rendszeresen ellenőrzik az élelmiszer-előállító üzemeket, köztük a pékségeket is. Az albán pékségekkel kapcsolatban már többször történt kiemelt, országos célellenőrzés főként a közérdekű bejelentések nyomán.
Ha nem tartják magukat az elnevezéshez, nem is számonkérhetők
Mint arra a Nébih felhívta a figyelmet, a Magyar Élelmiszerkönyv előírásait csak abban az esetben kötelező alkalmazni, ha az adott élelmiszer-előállító az abban foglalt megnevezéseket használja. Az albán pékségek a termékeiket általában nem a Magyar Élelmiszerkönyvben szereplő összetétellel gyártják, ezért a Magyar Élelmiszerkönyvtől eltérő neveket használnak – "Albán kenyér" helyett "Albán buci". Vagyis, ha nem a Magyar Élelmiszerkönyvben foglalt terméknevekkel történik a forgalmazás, akkor az nem tekinthető jogsértésnek – írta a Nébih az MTI-nek küldött válaszában.
12 hozzászólásarrow_drop_down_circle
A törvény célja, hogy a M.o-n közfogyasztásra szánt élelmiszerek forgalomba hozatalának feltételeit meghatározza. Csak miniszteri engedélyes alapanyagok + adalékanyagokat lehet felhasználni. Az uj termék engedélyezését a gyártmánylap alapján bizottság dönti el, majd engedélyezi a miniszter, igy engedély száma is van. E törvény alapján kerül bele a Magyar Élelmiszer Könyvbe, mely utóbbi létrejöttének indoka: ..."élelmiszer összetevők, élelmiszer jelölési és élelmiszer-biztonsági kötelező előirások gyüjteménye a magyar fogyasztók és a gazdaság számára...".
És akkor a bölcsödékbe, óvodákba nem lehet házi készitésü süteményeket bevinni 1-1 névnapra, vagy születésnapra, mert az nem "biztonságos" helyen, alapanyagokból készült...pedig a saját gyerekemet és csoporttársait nem akarom "megmérgezni".
Kivételesen egyetértek a magyar pékekkel, akik által előállitott termékek "hamutartalmát" is vizsgálják, szemben az albán pékségekkel, akikre meg nem vonatkoznak az előirások és ezt nem találják "élelmiszer biztonsági kockázatnak"!:(
A nébih szégyellje magát!!! Valami csókos lehet a dologban.
(bazinga)
Új hozzászólás