Mivel az állami egészségügy képtelen ellátni megfelelő színvonalon és megfelelő időtávon a rászorulókat.

Budapesten és Pest megyében évi 54 milliárd forintot, országosan legalább 100 milliárdot költ el a lakosság privát egészségügyi szolgáltatásokra az úgynevezett szürkezónában, vagyis számla nélkül – derül ki a Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesülete és a Szinapszis legfrissebb elemzéséből, melyet a Napi.hu dolgozott fel.

A Primus a számlaadási kötelezettség és a feketefoglalkoztatás fokozott ellenőrzését javasolja a magánegészségügy minden területén.

Szerintük a többlet adóbevételből több tízmilliárd forinttal bővülhetne az egészségügyi kassza, amiből épp a napokban derült ki, hogy 42 milliárd forint hiányzik. A magánegészségügyben ugyanis a fővárosban és Pest megyében a teljes költés 209 milliárd forint. Országosan évente magánegészségügyi költések összesen 300 milliárdra rúgnak – ezek egyharmada számla nélküli. 

Nem az a gond, hogy az egészségügy finanszírozása helyett stadionok épülnek, hanem

"A jelenlegi nem teljeskörűen szabályozott környezetben az államilag finanszírozott egészségügyi ellátás és infrastruktúrája átláthatatlanul keveredik a magánegészségügyi ellátással, és emiatt jelentős, több tízmilliárdos adóbevételtől esik el a központi költségvetés, illetve áttételesen az egészségügyi kassza" – idézi a Napi a Primus Egyesület és a Szinapszis piackutató vállalat legfrissebb elemzését ismertető közleményt.

Legalább 100 milliárdot fizetünk a magán-egészségügynek

Az egyesület 300 milliárdra becsüli a hazai magánegészségügyi piac méretét, szerintük e bevétel mintegy egyharmada, legalább 100 milliárd forint – adófizetés nélkül – a szektor szürkezónájában csapódik le.

Csak a budapestiek 54 milliárdot fizetnek évente

A Szinapszis piackutató vállalat 2016-ban elkészített reprezentatív lakossági felmérése, illetve a Coface nemzetközi hitelbiztosító, cégminősítő és követeléskezelő által összesített iparági árbevételi adatok elemzése szerint csak Budapesten és Pest megyében legalább 54 milliárd forintot költ el a lakosság a jogkövetően működő magánegészségügyi intézményeken kívül különféle egészségügyi szolgáltatásokra. Országos szinten pedig még rendkívül konzervatív becsléssel is legalább 100 milliárd forintra tehető az az összeg, amennyi évente számlaadás nélkül folyik be a privát egészségügyi szolgáltatókhoz.

(Napi.hu)

8 hozzászólásarrow_drop_down_circle

Ez itt az összes hozzászólás. Kattintson, ha csak a legfrissebbeket olvasná!
Yoda69
orbanek ezt is elcsesztek de alapossan. Nem azt mondom hogy a megvetozott 300 Ft-os vizitdij a megoldas, de legalabb iranyt mutatott volna. Ehelyett van kaosz es lenyulas. Akinek van penze elhet, akinek nincs az megdogolhet.
Equus1
@Yoda69: hová folyik el az az istentelünl sok pénz, amit tb-adó címen beszednek. Külön kasszát kellett volna hagyni a TB-nak, nem betagozni a közösbe, aztán folyton arra hivatkozni, h kevés a pénz...
cs.n.
@Yoda69: "akinek nincs az megdogolhet", de lehetőleg csak miután évtizedekig fizetett az állami egészségkasszába.
Yoda69
@Equus1: Ez az! Mire fizetjuk a TB?
En kulfoldon elek megis kotelznek hogy fizessem a TB-t
elnyomott
Nem hiszem, hogy a magánegészségügyi intézmények nem adnak számlát.
A el nem számolás nem ott divat!
justhpeter
@Yoda69: Ezeket a disznóságokat kellene megszüntetni egy új kormánynak. Nem véletlenül alakította ezt a választási törvényt a fideSS így.
Equus1
A munkásbiztosítás fejlődésében nagy fordulatnak számít az 1891. évi 14. törvénycikk elfogadása. Ez volt az első olyan jogszabály, amely a kötelező biztosítás elve alapján, rendelte el, az érintettek ellátásának a megszervezését. A törvény a védett személyek két csoportját határozta meg: a kötelező védelem alá esőket és az önkénteseket. Kötelező védelem alá esők: az ipartörvény hatálya alá tartozó vállalatoknál foglalkoztatottak, a bányákban, kohókban, nagyobb építkezésen, vasúti üzemeknél és ezek gyáraiban, a postánál, a távbeszélőnél, a hajózásban illetve a hajóépítésben, a fuvarozásban, a szállítmányozásban, raktározásban, 8 napnál hosszabb ideig foglalkoztatottak, feltéve, hogy napi bérük nem haladja meg a 4 forintot. Önkéntes tag lehetett minden olyan személy, aki: 8 napnál rövidebb ideig foglalkoztatott, napi 4 forintnál több kereső, háziiparban foglalkoztatott, önálló iparos, mezőgazdasági vállalatok vezetői és munkásai, a felsoroltak családtagjai. A biztosítás a következő ellátásokat nyújtotta: ingyenes orvosi kezelés és ingyenes gyógyszer, táppénz (legfeljebb 20 hétre), kórházi ápolás, négy hétre gyermekágyi segély, temetkezési segély. A pénztárak, a pénzügyi forrásaikat a munkáltatót és a munkavállalót terhelő befizetésekből származtatta. A járadékkulcs a bér 2-5%-a volt.

1891-re mintegy 450 ezer biztosításra kötelezett volt Magyarországon. A biztosításokkal kapcsolatos feladatokat mintegy 400 pénztár végezte. Magasak voltak az adminisztrációs költségek, gyakran pedig az előírt kötelezettségeiket sem tudták teljesíteni. Ezt a nehézséget kívánta áthidalni az 1907. évi 19. törvénycikk, amely megvalósította a betegségi biztosítás egységes, országosan központosított szervezetét, és létrehozta a baleseti biztosítást. A törvény lényegesen kiterjesztette a védett személyek körét is. (forrás: Wiki)

Na, a nagytudású, dicsőséges fülkeforradalmi kormány ezt volt szíves felrúgni. Amit még Rákosi sem mert megtenni, azt ők simán meglépték. Birka nép meg simán tűri... úgy...

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.