Beadta a derekát az áruházlánc, bruttó 179 ezer forintra emelkedik a legkisebb fizetés.
A Tesco hétfőn juttatta el a társaságnál működő két munkavállalói érdekképviselethez, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetéhez (KDFSZ) és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetéhez (KASZ) az általuk korábban kért béremelésre és a létszámra vonatkozó jelentést – közölte a Tesco Global Áruházak Zrt. hétfőn az MTI-vel.
Kép: Wikipédia
Az információt megerősítette Bubenkó Csaba, a KDFSZ elnöke és Karsai Zoltán, a KASZ sztrájkbizottságának az elnöke is.
A Tesco az MTI érdeklődésére kiemelte, hogy a dokumentumban üzleti titoknak minősülő információkat osztott meg a tárgyaló partnereivel, ezért a társaság a jelentés pontos tartalmáról részleteket egyelőre nem árul el.
A Tesco közleményében felidézték, hogy a cég és a szakszervezetek a 2017. szeptember 11-ei egyeztetésen abban állapodtak meg, hogy a Tescónak szeptember 25-én éjfélig kell tájékoztatnia a munkavállalói érdekképviseleteket. A Tesco betartotta a megszabott határidőt – tették hozzá.
A KASZ az MTI-nek hétfőn eljutatott közleményében arról számolt be, hogy a Tesco a szakszervezeteknek eljutatott jelentés szerint elfogadja a béremelésre vonatkozó szakszervezeti követeléseket és
szeptember 1-től visszamenőleg bruttó 179 000 forintra emeli a legkisebb keresetű munkavállalók bérét. (Eddig ez a bér 176 000 forint volt.)
Ezen kívül a társaság elküldött még egy, a munkavállalói létszámra vonatkozó komplex anyagot is, ezt a szakszervezeteknek még át kell vizsgálnia, hiszen ez képezi a további tárgyalások kiindulópontját. A tárgyalások az eredeti megállapodás szerint, október 2-án, hétfőn folytatódnak – olvasható a KASZ közleményében.
Bubenkó Csaba, a KDFSZ elnöke az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a Tesco a jelentésben a béremelésre tett javaslatot és a társaságnál dolgozók létszámáról adott információt, ugyanakkor megjegyezte, hogy "a Tesco által átküldött jelentésben a KDFSZ szerint a szakszervezetek 15 százalékos létszámemelésre vonatkozó sztrájkkövetelése nem teljesül."
Bubenkó Csaba korábban közölte: a Tescónál október elején folytatódnak a tárgyalások a sztrájk-követelésekről, a szakszervezetek addig nem szerveznek munkabeszüntetést. Arra kérték a Tescót, hogy szeptember 25-ig juttasson el a szakszervezeteknek egy olyan jelentést, amelyben a munkáltató tételesen beszámol a dolgozói létszámról az egyes áruházakra és munkaterületekre lebontva, valamint, hogy a cég álláspontja szerint hol van szükség létszámbővítésre. A szakszervezeti követelések közül kiemelte a 25 százalékos béremelést, a 15 százalékos létszámbővítést. A bérkövetelésről kifejtette, hogy a szakszervezetek a 2016. évi tescós bérek 25 százalékos emelkedését tartják szükségesnek, hogy a legalacsonyabb keresetű dolgozók fizetése is érje el a bruttó 180 ezer forintot.
A szakszervezeti követelések elfogadása érdekében a KASZ és a KDFSZ szeptember 8-án 16 órától 24 óráig, szeptember 9-én pedig 10 órától 24 óráig tartott országos sztrájkot a Tescónál.
A Tescónál a KASZ-nak 2500, a KDFSZ-nek pedig mintegy 1000 tagja van.
A Tesco Magyarországon 206 üzlettel rendelkezik, ebből 112 hipermarket. A cég közel 20 ezer munkavállalót foglalkoztat.
17 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Hidd el nekem, nagyon nehéz az almát a körtével összehasonlítani pedig mindkettő gyümölcs. A munkavállalókkal is ez a helyzet. Aki dolgozik, annak munkájára szükség van és igazából az minősíti őt, hogy azt amit elvállalt hajlandó-e szorgalmasan, lelkiismeretesen, szakszerűen elvégezni. Ha ez rendben van, teljesen mindegy, hogy a mostanában lenézett aljamunkákról vagy valami okkal/ok nélkül felértékelt magasan fennforgó tevékenységről van szó. Mindenkinek joga van a társadalom fejlettségéhez mérten tisztességes megélhetést nyújtó emberi élethez. Ha az egyik méltatlannak érzi a helyzetét nem gondolhatja komolyan, hogy a másik sima munkavállaló nyomorúsága által lesz jobb a helyzete. (Az írásaid alapján biztos vagyok benne, hogy te sem így gondoltad.) Ha mondjuk a lenézett profitszférás eladótéri alkalmazottak egységesen havi ötvenezer bruttót kapnának, (szándékosan sarkítottam az összeget) a közszféra még rosszabbul járna, hiszen az ő adóikból kapják a keresetüket. Az egész méltatlan, igazságtalan helyzet azok műve, akik a legnagyobb hatalmat gyakorolják és közben két kézzel tömik a saját és lakájaik zsebét abból a pénzből amivel neked, nekem és a belmagyar népesség összességének emberibb élete lehetne. Sokan már aligha számíthatunk békés, boldog, kínzó napi gondoktól mentes öregségre de legalább a fiatalabbak jövője érdekében jövő tavasszal el kell zavarnunk azt a kormányt amelyik a...
Nem hiszem, hogy van még egy olyan ország a magyaron kívül az EU-ban, ahol még az ötvenen felüli munkavállalóknak is emelték a nyugdíjkorhatárát (Bajnai 2009) majd orbán befagyasztotta a nyugdíjkorhatárt. Még a vállalatoknak sem engedi meg, hogy a megfáradt dolgozóiknak az utolsó öt évre előre kifizessék a nyugdíjat a postaköltséggel együtt. (Az MSZP kormány idején még így el lehetett menni un. korengedménnyel mely a költségvetésnek egyetlen fillérjébe sem került.) Orbán ezt is megszüntette szimpla gonoszságból, és a kérdést elintézte a nők negyvennel amely nemcsak irreálisan sokba kerül, hanem még igazságtalan is a férfiakkal és a többi idősb nővel szemben. Az már csak hab a tortán, hogy azt hazudják, hogy ez a nőknek jár pedig a szolgálati idő diszkriminatív beszámítása miatt sokan kiesnek belőle. A kiváltságos kedvezményezettek viszont még fiatalon vállalhatnak munkát a versenyszférában és így + még egy jövedelmet kapnak a nyugdíjuk mellett.
Ezt a pénzt dolgoztatja le velünk és nem érdekli, hogy bírjuk-e még!
Mire mi nyugdíjba kerülünk már olyan tropa lesz az egészségünk, hogy aligha fogunk sokáig élni, ezáltal megspórolja a nyugdíjunkat is. Semmi köze ehhez menekülteknek. Ez csak egy a bennszülött magyar lakosságot érintő költséghatékonyan kivitelezett genocídium.
De, hogy Orbán miért szüntette meg a korengedményes nyugdíjat ha a költségvetésnek nem került egy fillérjébe sem azt nem értem, de pofátlanság volt a részéről.
Új hozzászólás