A Kúria jogerősen Gattyán Györgynek és költségvetési csalással vádolt cégeinek adott igazat a NAV-val szemben.
(Fotó: YouTube/ATVzrt)
Gattyán cégbirodalma ellen azért indult nyomozás 2012-ben, mert azt feltételezték, hogy a WebMindLicenses (WML) nevű cége, illetve jogelődje 2008-ban csak azért állapodott meg egy portugál céggel, a Lalibbal, hogy kibújjon a magyarországi Áfa-fizetési kötelezettség alól. A megállapodás alapján ugyanis Gattyán cégei itthon csak a társasági adót fizették be, az áfát Portugáliában fizették, ahol az akkor 4 százalékponttal alacsonyabb volt.
Gattyán telefonbeszélgetéseit vélhetően már 2010 óta hallgatták, 2012-ben pedig (amikor a nyomozás hivatalosan elindult) lefoglalták Gattyán cégeinek szervereit is megszerezve ezzel a belső levelezést. Az Európai Bíróság iránymutatása szerint mindkettő túlzó beavatkozás volt. Az első fokon eljáró Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az iránymutatást figyelembe véve Gattyánéknak adott igazat, különös tekintettel arra, hogy a NAV még a túlzott beavatkozással beszerzett bizonyítékokkal se tudta igazolni gyanúját.
Sőt, mint azóta kiderült, a WML 2009-11-ben 4,5 milliárd forinttal túlfizetett, az adóhatóság azóta jóvá is hagyta az összeg visszatérítését – amihez a cég számlái zárolása miatt nem tud hozzáférni.
A Kúria csütörtöki ítéletében alapvetően helyben hagyta az első fokú ítéletet. Egyértelműen kizárta a lehallgatott telefonbeszélgetsek felhasználását a perben. Az Európai Bíróság iránymutatásával szemben viszont a nyílt nyomozati szakaszban lefoglalt levelezés felhasználását megengedte a NAV-nak.
A Forbes szerint a Kúria ítélete túlmutat a konkrét ügyön, lényegében azt mondták most ki, hogy közigazgatási eljárásban szűkebb a hatóságok eszköztára annál amit büntetőeljárásban használhatnak, így például adóztatási céllal nem rendelhető el titkos információgyűjtés.
2 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás