Hét hónapot várhat a szakorvosra a beteg a magyar egészségügyben

Jövő tavaszra kapott csak időpontot egy nő Borsodban az endokrinológiai szakrendelésre. Ha nem sürgős az eset, hónapok telhetnek el a vizsgálatok közt. A magyarok 8 százaléka orvoshoz sem jut el.

Időpont vizsgálatra: jövő tavasszal

Jövő áprilisra kapott csak időpontot endokrinológiai szakrendelésre egy nő Borsodban. A nőnek Kazincbarcikára kellett volna mennie, de ott évek óta nincs ilyen szakrendelés, maradt tehát a miskolci megyei kórház, ahol viszont ilyen hosszú a várólista. 

A Népszava megkereste a megyei kórház igazgatóját, aki elmondta, sajnos náluk, ha nem sürgős az eset, akkor ilyen hosszú a várólista. Mindazonáltal az említett nő esete miatt felülvizsgálják, hogy az endokrinológiás szakrendelés esetén a rendelési idő változtatásával lehet-e csökkenteni a várólistákon.

Budapesten még jó a helyzet, vidéken viszont egyre hosszabb a várakozás

A lap összesítése szerint a fővárosban egy-másfél hónapos a várakozási idő az endokrinológiás szakrendelésre, a kardiológián hasonló, de ha utóbbinál valaki nem ragaszkodik kifejezetten egy orvoshoz, akkor két-három hét alatt is bejuthat egy vizsgálatra. A reumatológiás vizsgálatokra másfél-két hónapot kell a fővárosban szánni.

Fotó: pixabay.com CCO

Vidéken ennél sokkal rosszabb a helyzet, ott volt olyan, hogy egy beteg júliusban kért időpontot, de mondták neki, hogy októberig be vannak táblázva, viszont időpontot sem tudnak neki adni, mert azokat mindig az előző hónap 20. napján nyitják meg. Amikor szeptember 20-án próbált időponthoz jutni, akkor természetesen nem sikerült. A beteg leginkább azt nem érti, ha júliusban látták, hogy októberig be vannak táblázva, akkor miért nem tudtak neki már akkor egy októberi időpontot adni.

Relatív orvoshiány van

A Népszavának nyilatkozott a Medicina2000 Járóbeteg és Szakellátási Szövetség elnöke, Pásztélyi Zsolt szerint a relatív orvoshiány, a finanszírozási és bürokratikus akadályok okozzák a hosszú várólistákat. Pásztélyi szerint a mostohább szakrendelések esetében is többletforrások hozzáadásával lehetne csökkenteni a hosszú várólistákat. A szövetségi elnök úgy látja, évi egymilliárd forintot kellene a járóbeteg-ellátásra fordítani, és az eredményeket látva lehetne módosítani. 

Állam: lassan minden szép és jó lesz – szakma: lassan

Az állam részéről nemrég egy konferencián a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő vezetője, Kiss Zsolt arról beszélt, hogy a háziorvosok hamarosan érdekeltté válhatnak abban, hogy ne küldjék tovább szakrendelésre a pácienseket. Hamarosan indul az e-egészségügy rendszere is, amelyen lehet követni, hova utalják be a legtöbb embert és honnan, így ott is lehet változtatásokat eszközölni. A szakma szerint mindez szép és jó, de legalább 2-4 év, mire bármi is lesz belőle – annyi idő viszont nincs a változtatásra.

Felmérés: lassan az ország fele magánrendelésre jár

A Szinapszis piackutató cég még legfrissebb felmérése szerint 2014-ben országosan 45, míg Budapesten 49 százalék volt azok aránya, akik az állami ellátás helyett inkább magánrendelésre jártak. 2016-ra ez az arány a fővárosban 60 százalékra emelkedett. 

A legtöbben szakorvosi ellátást  (49 százalék) vettek igénybe, ezt követi a magándiagnosztikai (34 százalék) és a magánklinikai sebészeti ellátás (9 százalék) a Népszava cikke szerint.

A magyarok 8 százaléka orvoshoz sem jut el

A lap a cikkben a Political Capital adataira hivatkozva arról írt, hogy a 2017-ben nőtt a népességben azoknak az aránya, akik a megelőző egy évben azért nem tudták igénybe venni az orvosi ellátást, mert túl drága volt nekik, túl messze volt tőlük, vagy várólistára került, illetve nem jutott beutalóhoz. "2010-től 2012-ig minden jövedelmi szinten emelkedett az ilyen esetek előfordulása. 2012 után a legszegényebbek, az alsó jövedelmi ötödbe tartozók körében folytatódott az emelkedés" – olvasható a cikkben.

(Címlapi kép: pixabay.com CCO)