Aradszki András nem saját ötlettől vezetve bújt Szent Mihály öltözékébe, hogy lángpallossal óvjon minket. Naiv vagyok, tudatlan ember. Mindeddig azt hittem ugyanis, hogy a szentolvasó, amit szerzetesek hordanak öltözetük oldalán, és amit boldogult diákkoromban mi is többször elmondtunk, a csöndes, elmélyült imádság eszköze. Ha úgy tetszik, a meditációé, ismétlődő jellege pedig Isten felé vezethet bennünket. Hogy fegyver lenne, arról mostanáig nem hallottam, de tanulni sohasem késő, még ha a mesterem egy ténylegesen nem létező párt országgyűlési képviselője is.
Felhasználói tartalom,
A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.
Orbán, mint a kereszténység istápolója bohóckodás az mno.hu-n is kiverte a biztosítékot
A portál mai vezércikke az elmúlt napok legnagyobb blődlijének, az Őfenesége megmenti a kereszténységet kampánynak szenteli figyelmét. A cikkek kapcsolatban meg kell jegyezzem, hogy azon kérdése, ami a „Aradszki András KDNP-s honatya a parlamentben napirend előtt” előadott rózsafüzéres sátánozását illeti, hogy „Aradszki saját ötlettől vezetve bújt bele Szent Mihály arkangyal öltözékébe (nem tudom megállni, hogy ne kérdezzem meg a cikk szerzője zudja, hogy Őfenesége második utóneve Mihály?), hogy lángpallossal óvjon meg minket, keresztényeket, vagy purifikátori ámokfutása valójában csak egy nagyobb játszma leginkább hangulatkeltőnek szánt (mellék)lépése?”, nem is kérdés. S nem csak azért, amit össze keresztényeskedett Őfenesége „Budapesten, a Válaszok keresése egy hosszú ideje elhallgatott válságra elnevezésű, a keresztényüldözésről szóló konferencián ”. Sokkal inkább jellemzőnek vélem Őfenesége öcsényi pas de deux-át mint mintát.
Egyébként meg kell jegyezzem a cikk befejező gondolatával is van gond bőven. Így ír „Hogyan akar kormányzatunk kiállni a keresztényekért? Hitelesen fel lehet-e ölteni Krisztus fehér ruháját a folyamatosan szított ellenségkeresés, a harci láz nap nap után tapasztalható hevítése, a háborús pszichózis állandósítása közben? A válaszért érdemes lenne talán felütni a Bibliát.”. Nos ezt összevetve azzal a ténnyel, hogy Őfenesége a legnagyobb jó-indulttal sem nevezhető könyvmolynak kellően reménytelen tanács. Ráadásul közismert az a tény, hogy azok közé tartozik, akik ha olvastak is valamicskét, arra sohasem vetemedtek, hogy olyan legyen, ami a kötelezők közé tartozik.