Drágulnak az élelmiszerek

Kevesebb tejet, sajtot, gyümölcsöt tehet a kosarába az, aki a tavalyi összegből akar bevásárolni a piacon, vagy az élelmiszert árusító boltokban. Legrosszabbul az alacsony jövedelműek járnak, mert az ő fogyasztói kosarukban ezek a termékek átlagosan egyharmados arányt képviselnek. A magasabb jövedelműeknél ez akár 10 százalékkal is kevesebb lehet. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2017. I. félévében átlagos havi 79 ezer forintos költésből a legtöbbet, egy főre vetítve átlagosan 21,3 ezer forintot élelmiszerekre és alkoholmentes italokra fordítottunk. Tavaly ugyanebben az időszakban 8 százalékkal kevesebből megúsztuk. A drágulásban több tényező is szerepet játszik. Véget ért Európában és Magyarországon is a nulla infláció időszaka és az elemzők 2017-re már 2,3- 2,4 százalékos éves inflációt várnak, a jegybank szerint pedig jövőre a második félévtől a pénzromlás üteme meghaladhatja a 3 százalékot is. A legutóbbi szeptemberi adatokat figyelembe véve, egy év alatt az...