A Veszprém megyei Királyszentistván határában felépült üzem több ezer ember életét keseríti meg. 

„Mintha egy púposra rakott kukásautó mellett élnél. Reggel savanyú bűzre nyitsz ablakot. Este gyakran rothadásszagra érsz haza. Ha mosás után kirakod a ruhákat, átjárja a szemétszag. Vagy ha a kertben főzöl, egy idő után beviszed a bográcsot, mert a bűz miatt elmegy az étvágyad.” Így szemléltették napjaikat a királyszentistváni Deák Ferenc utcában élők a Magyar Nemzet újságírójának. 

Tízezer embernek kell elviselni az orrfacsaró bűzt a Balatonnál

Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet

A panaszok, az újság birtokába került iratok alapján kijelenthető, hogy a 2010-ben átadott, nyolcmilliárd forintból, főként uniós támogatásból épült telep bizonyosan nem úgy működik, ahogy ígérték. Merthogy azzal kampányoltak: „a környező településeket szaghatás nem érheti”, nemcsak a technológia, hanem a távolság miatt sem. Mégis orrfacsaró bűztől szenved Királyszentistván, Papkeszi, Vilonya, Litér, illetve a kedvelt tóparti üdülőhely, Balatonfűzfő – ez a nyaralók nélkül is tízezer embert jelent.

A helyiek gyanúja szerint az elmúlt években állandósuló savanyú szemétszagot a depóniára olykor válogatás nélkül kikerülő hulladék okozza. Lényegében ezt erősítette meg egy a Magyar Nemzetnek nyilatkozó egykori dolgozó, Szabó Zoltán is. 

A társulás és a hulladéklerakót üzemeltető Észak-balatoni Hulladékgazdálkodási Nonprofit (ÉBH) Kft. azt sem hajlandó elismerni, hogy a bűz forrása a depónia. Annak dacára sem, hogy 2016-ban a Fejér Megyei Kormányhivatal „kétséget kizáróan” megállapította: „a lakosságot zavaró bűz forrása az ÉBH Kft. királyszentistváni telephelye”. Amikor a kft. ügyvezetőjét, Sarkady Attilát a lakossági fórumon ezzel szembesítették, azzal védekezett, hogy a megállapítás nem jogerős.

Az ügyvezetőt az egykori munkavállaló állításaival is szembesítette a Magyar Nemzet, de szerinte az elbocsátott dolgozók szavahihetősége megkérdőjelezhető. Azt mondta, az elmúlt időszakban valóban megnövekedett a szemét mennyisége, három műszakban dolgoznak a kezelésén. Emellett előfordul – például lomtalanításkor –, hogy válogatás nélkül kerül a depóniára szemét. A szerves anyagok idő előtti kihordásáról pedig azt mondta, nem a napok száma, hanem más paraméterek alapján határozzák meg, mennyi ideig érlelik a szerves hulladékot a kamrában. Sarkady Attila elismerte azt is, hogy más telepről, szerződött partnerektől érkezik kiválogatott hulladék. A Magyar Nemzet szerint az ügyvezető válasza egyben megerősítés is volt. 

A teljes cikk az MNO oldalán olvasható. 

2 hozzászólásarrow_drop_down_circle

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.