Boldoggá avatják Brenner Jánost, az 1957 decemberében vértanúhalált szenvedett rábakethelyi káplánt – közölte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) csütörtökön az MTI-vel.
A közlemény szerint Ferenc pápa szerdán kihallgatáson fogadta Angelo Amato bíborost, a Szentek Ügyeinek Kongregációja prefektusát, akit felhatalmazott nyolc dekrétum közzétételére, melyekben két vértanúság és hat Isten szolgája hősies erényeinek elismerése szerepel.
A két vértanú közül az egyik Brenner János. A fiatal papot 1957. december 15-én éjjel brutális kegyetlenséggel, 32 késszúrással gyilkolták meg, máig tisztázatlan körülmények között.
A boldoggá avatási szertartás előreláthatóan jövő nyáron Szombathelyen lesz.
Brenner János 1931. december 27-én született Szombathelyen. A gimnázium elvégzése után 1950-ben jelentkezett novíciusnak a ciszterci rendbe. Mivel 1950-ben a zirci kolostort is bezáratta a kommunista hatalom, Brenner János a budapesti Hittudományi Akadémia világi hallgatója lett két szemeszteren át, miközben titokban végezte novíciusi évét. 1951-ben tette le első fogadalmát.
A rendi vezetés úgy próbálta biztosítani a növendékei jövőjét, hogy felvételüket kérte egyházmegyei szemináriumokba. Így került Brenner János 1951-ben a Szombathelyi Egyházmegye kispapjai közé.
A következő évben a szemináriumok nagy részét feloszlatták, ekkor Brenner Jánost társaival együtt átvették a győri papneveldébe. Kovács Sándor püspök szentelte pappá 1955. június 19-én a szombathelyi székesegyházban.
Felszentelése után a mai Szentgotthárdhoz tartozó Rábakethelyen lett káplán. A fiatal, munkáját lelkiismeretesen és nagy lelkesedéssel végző papra hamar felfigyelt a kommunista hatalom. Az állami egyházügyi megbízott el akarta helyeztetni, de Brenner János püspöke segítségével szolgálati helyén maradt.
Brenner Jánost 1957. december 15-én éjszaka azzal, hogy haldoklóhoz hívják, elcsalták a plébániáról, útközben többször is megtámadták, végül annak a háznak a közelében, ahová gyalogosan igyekezett, hogy elvigye a betegek szentségét, harminckét késszúrással megölték. Meggyilkolásával az akkori kommunista rendszer a papokat akarta megfélemlíteni, tevékenységüket, egyházi szolgálatukat a templomok falai közé rekeszteni.
Boldoggá avatási eljárása 1999-ben kezdődött meg, emlékét a Szombathelyi Egyházmegyében számos helyen és módon őrzik. Nevét viseli például a vasi megyeszékhelyen 2015-ben átadott általános iskola és gimnázium, amely előtt köztéri szobra is áll.
Veres András az MKPK elnöke – korábbi szombathelyi megyés püspök – 2017-et Brenner János-emlékévvé nyilvánította, így jelenleg az egyházmegye minden templomában minden szentmisén imádkoznak boldoggá avatásáért.
(MTI)
Cikk- és címlapkép: Youtube
7 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Sokszor a Szabad Európa rádió ezeket a támadásokat úgy festette le, hogy a kommunisták már a papokat gyilkolják.
És ha egy szimpla gyilkosság (bosszú) volt valamelyik falusi részéről, akinek a lányát vagy a feleségét gyónás közben anyává tette? Esetleg egy szülő rossznéven vette a gyerekével történt ""lelkiélet-gyakorlást"" és ezt így abszolválta? Amint ezen példák sorra buknak ki.
Mennyit fogunk mi ezért a ""boldoggá avatásért"" az egyháznak ""önként"" fizetni?
Új hozzászólás