Két évtized után újraindítják a hazai felsőfokú pilótaképzést, melyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen lehet majd tanulni, a gyakorlati repüléseket pedig Szolnokon tartják majd.

A Közszolgálati Egyetemen indul a képzés

Két évtized után újraindul a hazai felsőfokú pilótaképzés a 2018/2019-es tanévtől a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán – jelentette be az NKE Katonai Repülőintézet vezetője kedden Szolnokon, a Magyar Honvédség (MH) 86. helikopterbázisán.

Palik Mátyás sajtótájékoztatón elmondta: a többéves előkészítő munka eredményeként az állami légiközlekedési alapszak két szakiránnyal – repülésirányító és légijármű-vezető – indul, így a 2018/2019-es tanévtől az egyetemen már nem csak katonai vezető, katonai üzemeltető és katonai logisztika szakon zajlik majd a tisztképzés.

20 év után újraindul a hazai felsőfokú pilótaképzés

Palik Mátyás a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Katonai Repülőintézet vezetője (b3) és Koller József dandártábornok, a szolnoki helikopterbázis parancsnoka (j3) sajtótájékoztatót tart a szolnoki helikopterbázison

Fotó: MTI/Mészáros János

Hozzátette: a szak indításával olyan légiközlekedési szakembereket képeznek, akik alkalmasak és képesek a védelmi szféra haditechnikai és más szaktechnikai eszközeinek üzemeltetésére, az üzemfenntartás biztosítására, valamint az új haditechnikai eszközök és a kapcsolódó új technológiák bevezetésére, alkalmazására.

Palik Mátyás szólt arról, hogy a honvédelmi tárca 2014-ben kezdte meg a légijármű-vezetők utánpótlását szolgáló képzési koncepció kidolgozását. Erre azért volt szükség, hogy a honvédség keretei között 1998-ban megszűnt iskolarendszerű pilótaképzést új alapokra helyezzék. Másrészről pedig a Gripen repülőgépek hadrendbe állítása miatt a harcászatirepülő-képesség fenntartására 2002-ben indult NFTC program (NATO Flying Training in Canada) szerződése 2019-ben lejár, így meg kellett találni ennek a felkészítésnek az alternatíváját.

Az új képzési koncepciónak kezelnie kell azt a helyzetet is, hogy a repülőgép-vezetők átlagéletkora negyven év fölé tolódott, de például a helikopterszemélyzetnél ez 45-50 éves életkort is jelent – közölte.

20 év után újraindul a hazai felsőfokú pilótaképzés

Török Péter kiképző (b) és Radnai Ádám pilótajelölt egy Zlin Z-242L kiképzőgép fedélzetén

FotóMTI/Mészáros János

A hallgatók a képzés első hónapjaiban katonai alapképzésen vesznek részt Szentendrén. Mindkét szakirányon az első négy szemeszterben katonai, közszolgálati, gazdasági és humán, természettudományos ismeretek képzése zajlik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán a fővárosban.

Az 5-8. szemeszterben a szakmai törzsanyag kötelező ismereteit oktatják, és a repülő-hajózó növendékek célirányos képzése, majd a gyakorlati repülés következik Szolnokon – ismertette.

Zlinnel az égen

Koller József dandártábornok, a szolnoki helikopterbázis parancsnoka elmondta: a gyakorlati kiképzési repüléseket a honvédség számára az elmúlt időszakban beszerzett Zlin típusú repülőgépeken és különböző típusú helikoptereken hajtják végre.

Kiemelte: a végzett repülőgép- vagy helikoptervezetők 220-230 repült órával és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) előírásainak megfelelő közforgalmi pilótaengedélyhez szükséges legmagasabb szintű úgynevezett ATPL-ismeretszinttel kezdik meg tiszti pályájukat. A katonai repülésirányítók légvédelmi vagy légiforgalmi irányítóként végezhetnek Szolnokon – számolt be.

20 év után újraindul a hazai felsőfokú pilótaképzés

Zlin Z-242L katonai kiképzőgép a szolnoki helikopterbázis felett

FotóMTI/Mészáros János

Hozzátette: a repülés nemzetközi jellegéből adódóan mindkét szakirányon kiemelten fontos a szakmai angol nyelv magas szintű ismerete. A végzetteknek a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet által előírt legalább négyes szintű nyelvvizsgával kell rendelkezniük a képzés befejezésére.

Koller József hangsúlyozta: az állami légiközlekedési szakon a készenléti rendőrség helikoptervezetői is tanulhatnak majd.

Palik Mátyás ezredes az MTI kérdésre elmondta: 2018/2019-ben az állami légiközlekedési szakon légijármű-vezető szakon 15-20, repülésirányító szakon pedig 10-15 ember beiskolázásával számolnak.

Repülőorvosi és nyelvvizsga, valamint 25 éven alul kell lenni

Az eseményen kiosztott sajtóanyag szerint az állami légiközlekedési alapszakra jelentkezők életkora a felvételi évében betöltött maximum 25 év lehet, alkalmassági vizsgán és felvételi elbeszélgetésen kell részt venniük. Angol nyelvből állami vagy államilag elismert B2 szintű (korábban középfokú) komplex (korábban C típusú) nyelvvizsga-bizonyítványra van szükségük, és érvényes repülőorvosi minősítés is szükséges.

(MTI)

(Címlapi kép: MTI/Mészáros János)

4 hozzászólásarrow_drop_down_circle

staro2
Halkan megkérdezném:
Kanadának kifizették már az eddigi kiképzések díját?
Egy éve még biztos tartoztunk vele.
Nem arról van szó, hogy Kanada nem akarja tovább finanszírozni a magyar pilótaképzést?
RonaGyuri
az ejtőernyősök már műxenek! =))
papa.49
És mivel fognak röpködni vagy csupán papírrepcsiket hajigálnak, és berregnek hozzá ???
Pálinkás Pál
Én erősen tartok tőle hogy ez ugyanúgy fog elsülni mint a többi remek fideszes ötlet...tekintve hogy normális országokban egy hét alatt többet gyakorolnak a pilóták,mint nálunk egész évben/katonaságra gondolok!/

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.

Ingyenes hírlevél