Balog szerint lényegesen javultak a gyerekes családok életkörülményei

Balog Zoltán emberi erőforrásminiszter szerint az utóbbi években lényegesen javultak a gyermekes családok körülményei. 2018 a családok éve lesz.

Lényegesen javultak a gyermekes családok életkörülményei az elmúlt évben – jelentette ki az emberi erőforrások minisztere kedden Budapesten, az Országgyűlés népjóléti bizottsága előtti éves meghallgatásán, amelyen a családpolitikáról, az egészségügyről, a szociálpolitikáról és a romák helyzetéről is beszélt.

Novák Katalin családügyi államtitkár és Balog Zoltán miniszter

Fotó: MTI/Máthé Zoltán 

Balog Zoltán azt mondta, a változás mértékét jelzi, hogy ma másfélszer annyit ér egy átlagos, kétszülős, gyermekes család nettó átlagkeresete, mint 2010-ben.

A kormány úgy döntött, 2018 a családok éve lesz.

Kevesebb anya több gyermeket szül

A korábbi demográfiai folyamatok eredményeképpen csökken a szülőképes korú nők száma, nem születik több gyermek, azonban a "kevesebb anya több gyermeket szül", 2010 óta egyötödével emelkedett a termékenység. Egyre kevesebben szakítják meg a terhességüket, összességében a tavalyi év végéig 53 ezres népességvesztést sikerült elkerülni - mondta el  a miniszter.

Megemlítette a családi otthonteremtési kedvezményt (csok), amelyet már csaknem hatvanezer család vett igénybe.

Javultak a családokat érintő szolgáltatások is: bölcsődéket építettek, és emelték azok dolgozóinak bérét – tette hozzá.

Fontos vállalásnak nevezte a lombikbébiprogram kiszélesítését.

A nyugdíjprémium is jó Balog szerint

A kormány a nyugdíjak értékének megőrzését vállalta, ehhez képest az ellátások reálértéke csaknem 10 százalékkal emelkedett – közölte Balog Zoltán, megjegyezve, hogy az év végén nyugdíjprémiumot, Erzsébet-utalványt és nyugdíj-kiegészítést is adnak.

Azért nem nevezik családon belüli erőszaknak, mert a család fogalmához pozitív dolgokat akarnak kapcsolni

A kapcsolati erőszak minden formáját elítélik, és a jelenséget tudatosan nem nevezik családon belüli erőszaknak, mert a család fogalmához inkább pozitív gondolatokat akarnak kötni. Az áldozattá válás megelőzésére az ellátórendszert is bővítették – magyarázta a miniszter a népjóléti bizottság meghallgatásán.

Balog: az egészségügy is jobb lett

Az egészségügyben a rendszerváltás óta nem volt ilyen kiterjedésű és mértékű béremelés. Bár a korábbi kormány kedvezőtlen helyzetet hagyott maga után, az elmúlt években sok mutató javult, a legtöbb romló trendet megfordították – hangsúlyozta a miniszter.

Ha nem is állt meg, de csökkent az orvosok, szakdolgozók külföldre áramlása – emelte ki.

Ösztöndíjprogramokat működtetnek, megerősítették az egészségügyi alapellátást, segítették a háziorvosi praxisok betöltését. Tavaly már 50 százalékkal több forrást biztosítottak a terület támogatására, mint 2010-ben. A letelepedési és praxisvásárlási pályázatok eredményeként 2014-től 2016-ig 198 háziorvosi szolgálatot tudtak betölteni. Az idén a duplájára emelték a letelepedésre szánt összeget – mondta. Emellett fejlesztették a kórházakat, új mentőautókat vásároltak – sorolta.

Lehetővé tették, hogy az emlő- és a méhnyak- után a bélrák szűrése is mindenkinek elérhető legyen.

Balog Zoltán úgy fogalmazott, hogy olyanok kérik számon a kórházi várólisták hosszát a kormányon, akik nem foglalkoztak a kérdéssel. A várólistákat a jelenlegi kabinet vezette be, majd csökkentette azok méretét.

Segély helyett munkát adtak

Közlése szerint a 18 év alattiak jövedelmi szegénysége megfeleződött, a jövedelmi egyenlőtlenség lényegesen kisebb az európai uniós átlagnál.

Mérséklődött az ifjúsági munkanélküliség, nőtt a fogyatékkal élők és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása.

A kormány a segély helyett munkát elvet érvényesíti – nyomatékosította.

Azt mondta, emelték a szociális dolgozók bérét is, valamint javították az ellátási körülményeket.

A halmozottan hátrányos helyzetűek roma gyermekek 99 százaléka óvodába jár, ahol naponta háromszor ingyenesen étkezhet.

A romáknak már a 40 százaléka dolgozik, és megduplázódott a körükben a felsőoktatásban tanulók száma – hangoztatta Balog Zoltán.

Azért nem emelkedett a családi pótlék összege, mert a családi adókedvezményben hisz a kormány

Korózs Lajos (MSZP) megkérdezte, hogy miért nem emelték kilenc éve a családi pótlék összegét. A miniszter úgy felelt: a családi adókedvezmény pártján állnak, munkaalapú társadalomban gondolkodnak.

Tóbiás József (MSZP) azt mondta, nem azt a kérdést kellene feltenni, hogy hány gyermek születik, hanem azt, hogy hová. Európa húsz legszegényebb régiójából négy Magyarországon található; teljes csőd a magáncsőd intézménye – mondta. Balog Zoltán reagálásában úgy fogalmazott, a helyzet nem jó, de jobb, mint a korábbi. A magáncsőd működésképtelenségével egy olyan képviselő hozakodott elő, akinek kormánya "úgy ráborította" a devizahiteles problémát a társadalomra, hogy "majdnem belepusztultunk" – jelentette ki.

Vágó Sebestyén (Jobbik) a szociális életpályamodell hiányát kérte számon a kormányon. Szavai szerint egy építőipari segédmunkás jobban keres, mint egy szociális dolgozó. A miniszter elismerte, hogy még nem vezettek be életpályát a szociális ágazatban úgy, mint a pedagógusoknál vagy a rendvédelemben. A szociális munka napjának munkaszüneti nappá nyilvánítását azonban pozitív jelzésnek nevezte.

Ander Balázs (Jobbik) kiemelte, hogy Magyarország kettészakadt, a kistelepülések lemaradtak.

Szabó Tímea (független, a Párbeszéd Magyarországért párt társelnöke) szerint nem nőttek jelentősen az egészségügyre fordított összegek, Magyarország rosszul áll a születéskor várható élettartam, a rákos halálozási statisztikák, a szív- és érrendszeri megbetegedések terén. Az orvoselvándorlás csupán a fogorvosok körében csökkent – tette hozzá. Balog Zoltán hangsúlyozta, hogy fontos a szenvedély, de a számok a kormányt támasztják alá.

A kormányoldal szerint minden nagyon jó

Kovács József (Fidesz) megkérdezte: igaz-e, hogy forrásokat vonnak ki az egészségügyből. A miniszter jelezte, hogy a jövő évi költségvetésben 220 milliárd forint többletet biztosítanak a szektornak.

Harrach Péter (KDNP) szerint nem lehet tagadni a kormány eredményeit. Balog Zoltán azt mondta, a házasságkötések számának növekedése szemléletváltozást tükröz: az emberek megértik, hogy ez az intézmény nagyobb biztonságot nyújt.

Párhuzamos világok

Az ülés szünetében Szabó Tímea sajtótájékoztatót tartott, ahol úgy fogalmazott, kiderült, hogy a kormány egy párhuzamos világban él, amely köszönőviszonyban sincs a magyar valósággal.

(MTI)

(Címlapi kép: MTI/Máthé Zoltán)