Az igazi politikai kihívás: úgy adni értelmes válaszokat, hogy ne csússzunk bele se a gyűlölet, se a csodavárás csapdájába. Azt eddig is tudtuk, hogy az Európai Uniót nehéz szeretni, hiszen nincs benne semmi szeretni való. Maga az idea, hogy az európai népek a békés együttműködésre cseréljék a versengést, majdnem mindenkinek szimpatikus, de a megvalósítás nem sikerült valami fényesre: az EU egyrészt egy zárt körű, jelenleg még 28 tagú klub, amelyben zárt ajtók mögött alkudoznak a kormányok, másrészt egy hatalmas jogszabályhalmaz, amelyből az egyszeri polgár keveset ért meg, és amit megért, az sem igazán tetszik neki.
Felhasználói tartalom,
A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.
A derék mno.hu vezércikket rittyentett egy nem is kicsit félreértett angol tudósok megállapították –ból
Mottó:
Isten bokrétája országnak
csak a vélt jogok számítanak,
a kötelességeket kösz tartsa meg magának!
A mai vezércikkben „Szerethetetlen Európa” a portál szükségét érzete, hogy tanulságokat olvasson ki abból, amit egy angol királyi intézmény írt meg egy 10ezerfős európai polgár megkérdezésből vont le: „Chatham House and Kantar Public asked more than 10,000 Europeans about their views on the EU and current political issues. After analysing the data, they identified six political ‘tribes’ across Europe that transcend national boundaries and whose members share similar opinions and life experiences. Find out which you are closest to by taking the test.”
Nos a dolog nem csak egy kissé mellément, úgy MTI módra, de sikerült meredek következtetéseket is belecsempészni.
Nem is igazán lenne érdemes foglalkozni vele, hisz csak a két szélsőséget említi és érdemben csak a megrögzött elutasítókat tárgyalja. Azonban az utolsó mondata ingerelt: „Az igazi politikai kihívás ezekhez az emberekhez beszélni: úgy adni értelmes válaszokat a felmerülő kérdésekre, hogy ne csússzunk bele se a gyűlölet, se a csodavárás csapdájába. Kicsi az esélye, hogy az EU-ból egyik napról a másikra szerethető intézményt faragjunk, de talán nem is ez a cél. Sokkal fontosabb lenne ugyanis, hogy működő intézményeink legyenek, amelyek valódi megoldásokat kínálnak az európaiak valós problémáira.”
Csak úgy szólok az ilyen vezércikkek ezt semmiképp sem szolgálják. Ami pedig a cikk fő mondanivalóját illeti, hogy nehéz Európát szeretni finoman szólva is baromság. Az igazi gond azokkal primitív állatokkal van, mint ártunk és qurmányunk - s nem csak a retorika szintjén – és bigott birkái, akik a közös munkát, az együttműködést maguk részéről a markuk tartásával vélik magvalósítani, s azt is – legalább is a retorika szintjén – fintorogva! =))