Jogerősen 14 évről 10 évre csökkentette a Pécsi Ítélőtábla kedden annak a Zala megyei férfinak a fegyházbüntetését, aki több mint tíz éven át rendszeres szexuális kapcsolatra kényszerítette kiskorú nevelt lányát.
A táblabíróság az MTI-hez eljuttatott közleményében felidézte: a vádlottat első fokon a Zalaegerszegi Törvényszék májusban folytatólagosan, 12. életévét be nem töltött, hozzátartozója, nevelése, felügyelete alatt álló személy sérelmére elkövetett szexuális erőszak és folytatólagosan elkövetett szexuális kényszerítés bűntette miatt 14 év fegyházra ítélte.
A határozat ellen a vádlott és védője felmentést, illetve enyhítést kérve fellebbezett.
A Pécsi Ítélőtábla Makai Lajos vezette büntetőtanácsa az Alkotmánybíróság időközben meghozott határozatára figyelemmel megállapította, hogy a vádlott cselekménye enyhébben minősül
- áll a táblabíróság közleményében.
Ezért – folytatták – az ítélőtábla a büntetési tételkeret csökkenésére figyelemmel a büntetést 10 év fegyházra enyhítette. Az ítélet jogerős.
Az 51 éves férfi ellen folyó első- és másodfokú eljárás – erkölcsi okokból és a kislány jogainak védelme érdekében – mindvégig zárt ajtók mögött zajlott. Kedden is kizárólag az ítélet kihirdetése volt nyilvános.
A Zala Megyei Főügyészség tavaly nyáron, a vádemeléskor azt közölte: a férfi 2004-ben lett élettársa az akkor hatéves kislány édesanyjának.
Többször befeküdt az ágyba az óvodás gyerek mellé, simogatta őt, a rendszeres molesztálás pedig később odáig fajult, hogy a felső tagozatossá lett kislányt már hetente arra kényszerítette, hogy kielégítse őt
- derült ki a vádhatóság korábbi tájékoztatásából.
Forrás: MTI
Címlapi kép (illusztráció): Pixabay cco
További kérdés, mire megy egy megalázott, meggyalázott ember ha egy ilyen váddal megjelenik a bíróság előtt? A szégyen (mert sokan nem értik, de a meggyalázott gyerek, nő, vagy akár férfi is borzasztó szégyent él át utólag is) mellett évekig tartó bíróságra járás, a történtek újbóli, többszöri felidézése, átélése, a bizonyítás szintén megalázó kényszere, az elkövetővel való ismételt szembesülések, végül egy ítélet, ami vagy arányban áll az elkövetett bűnnel, vagy nem. Talán mondhatjuk, hogy a férje ennek tudatában, a felesége megkímélése (és a gyalázat megtorlása) miatt vállalta a büntetést. Hogyha ezeket egy mérlegre pakoljuk, én nem tudom, merre billen, talán jól tette, talán nem.
Az alapprobléma az, hogy a sértettek nagyon sok esetben jogosan tartanak attól, hogy ha valamilyen hatósághoz fordulnak, nem, vagy nem olyan mértékben kapnak igazságszolgáltatást, amit elvárnak, ami arányos lenne. Az igazságszolgáltatásban nincs meg az a bizalom az emberekben, ami kívánatos lenne. Ez vajon kinek a bűne vagy kinek lenne itt feladata?
Ami a témában szereplő nevelőapát illeti: most hirtelen nem tudok olyan büntetést elképzelni, ami elég brutális lenne ahhoz amit megérdemelne, de lehet, hogy a péppé verés mégis az. Azt viszont nem tudom elképzelni, hogy az (édes?)anya nem tudott semmiről. Én annak is kiszabnék egy péppé verést!