Ébredj Magyar Rázd le a Láncot!

Dal szöveg Itt van most nektek a sóher himnusz, elvérzik az ország, mint kereszten a Krisztus. Munkából, bérből éhen hal a nép, már a képviselőknek semmi nem elég. Elmész melózni, mert kell a lé, heti hat nap meló havi százezerér'. Megkapod a béred és üres a zsebed, remény nincsen, a falba vered a fejed. Ha elfogy a lé, csak nézel, hogy mi van, a csóróságtól, öcsém, már a faszod is kivan. Próbálkozol rendesen megélni, de minek, nem látod a kiutat, felőröl az ideg. Úsznak a csikkek, hiteles minden, ebben az országban már a pénz az isten. Parlamentben persze mulatnak a népek, nagy verda, nagy ház, millás fizetések! Ébredj, magyar, rázd le a láncot, tolvaj kutyák lopják az országod! Elég volt ebből, lángoljon minden, bibliai pusztulás lesz, kegyelem nincsen! X2 Mit kezdjek én, mikor sóher az ország, az emberek itt kurva rabszolgák. Minden nap meló, a fizetés meg apró, szopjon le Orbán meg minden tapló! Bársonyszékből etetik a népet, közben milliókat keres...