A kormány 2,1 milliárd forintot szán a fővárosi Hős utcai hírhedt tömb felszámolására. A bontás után azonban nem mindenki kaphat cserelakást.
A Magyar Nemzet cikke szerint várhatóan januárban állapodik meg a kormány és a X. kerületi önkormányzat, hogy hogyan használják fel a hírhedt Hős utcai telepre szánt 2,1 milliárd forintot, ám nagyon valószínű, hogy a két leromlott állapotú épületet lebontanák.
Fotó: Google Street View
A lapnak Kovács Róbert fideszes polgármester elmondta, a Hős utca 15. szám alatti két épületben mintegy 300 lakás van, ennek közel fele van önkormányzati tulajdonban, a többi magánkézbe került az elmúlt évtizedekben.
Az A és B épületben összesen mintegy 200 millió forintnyi közös költség és közüzemi tartozás van.
Az önkormányzati kézben lévő lakásokból már csak 20-30 van használatban, a többit az évek során kiürítették. Az itt élőknek cserelakást fognak felajánlani, ám csak azoknak, akiknek nincs közös költség, vagy közüzemi tartozása.
A polgármester szerint a tulajdonosokkal egyenként ülnek le tárgyalni, mindenki egyedi ajánlatot fog kapni előzetes értékbecslés alapján és a tartozásaiktól függően. Ám ha nem sikerül a megegyezés, akkor elhúzódhat a telep felszámolása. Kovács szerint az sem kizárt, hogy a kormányzati pénzösszegért cserébe az állam megszerzi az egész területet, vagy egy részét.
A Magyar Nemzetnek nyilatkozó ellenzéki képviselők és a helyi civil szervezetek szerint a lakástulajdonosoknak nincs sok okuk az örömre, ugyanis az eddigi gyakorlat szerint egy-kétmilliós ajánlatokat fognak kapni, amiből nem lehet új lakást venni – de a cserelakás-felajánlások sem kecsegtetőek.
Általában a Tárna vagy a Szállás utcába, illetve a Pongrác úti lakótelepen kapnak cserelakást. De volt olyan család is, amelyik a Bihari útra kapott címet, amely épületet hamarosan szintén lebontanák. Ezek a területek viszont – kivéve a Pongrác úti lakótelepet – ugyanúgy szegregáltak, mint a Hős utca, azaz nem történik más, mint eldugják a problémát egy kevésbé látható helyre. Különösen igaz ez a Tárna utcai lakásokra, ezek elszigeteltségét jól mutatja, hogy a Jászberényi úti gyárnegyed kellős közepén állnak, ahonnan húsz percre található a legközelebbi bolt
- mondta el a lapnak Urbanovszky Zsuzsanna, a Hős utcaiakat segítő Kontúr Egyesület elnöke, aki szerint akiknek tartozása van, még ilyen ajánlatot sem fognak kapni, ők az utcára kerülnek.
A kerületi polgármester elismerte, a cserelakások többsége tényleg az említett utcákban található, ám ezek jobb állapotban vannak, mint a Hős utcai ingatlanok, és gyakrabban újították fel őket.
(Címlapi kép: Google Street View)
22 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Én személyesen láttam Berlinben , amikor az áruházi zsandár bevitte a zsebszámológépet lopó FEHÉR (nem cigány), de magyart az üzlet hátsó traktusába. És a bejáratnál a másik nézte vissza videóláncon. Düsseldorfban ugyanez volt csokival.
Tény, mert én bátorkodtam tolmácskodni, bár se testem, se lelkem nem volt rá büszke.
Tehát: Lop a fehér IS, de lop a cigány IS. Ez a tény.
Egy szóval nem mondtam hogy magyar ember nem követ el bűncselekményt...de ha késelésről,csoportos rablásról,öregezésről hallasz ,olvasol..nagy összeget tehetsz rá hogy cigány az elkövető...és ezek tények,kár tagadni!!!
Márpedig, a fenti téma alapján mindkét kategória érintett. Függetlenül a bűnözés számarányától.
Az a (viszonylag) csekély, új kéglire kapott pénz hamar elfogy és megjelenik az újabb hajléktalan réteg. Aki már szegényesen, rossz környezetben, de konszolidáltan élt valahol. ahonnan mások miatt, de mennie kellett. Mostantól, ne így legyen, de azok is hasonló életet kezdhetnek élni.
Nem akarok én se cigánymentő, se fehérelitélő lenni, de (hiába próbáltam célozni rá), mindkét táborban él ilyen is, olyan is. És a számarányok a normális életet élőkhöz képest, ebben az esetben, nem játszanak szerepet.
Új hozzászólás