A Külgazdasági és Külügyminisztérium politikai államtitkára szerint a kereszténységgel állítható meg a nyugati civilizáció romlása.
Egyetlen út áll előttünk, mellyel megállíthatjuk a nyugati civilizáció romlását, ez a kereszténység visszaemelése kollektív identitásunk középpontjába, politikai cselekvésünk zsinórmértékévé – mondta Magyar Levente pénteken Esztergomban, a Becket Szent Tamás-emléknapon tartott előadásában.
Fotó: kormany.hu
Emlékeztetett arra, hogy az a generáció, amelynek tagjai két háborúban kereszténységüket levetkőzve gyilkolták egymást, a harcok után pár évtizeddel létrehozta az Európai Unió akkor még kereszténynek számító jogelődjét.
Az államtitkár úgy vélte, lehet reményünk arra, hogy a mostani válság is fordulatot hoz a fejekben. "Magyarország ha nem is az egyedüli, de egyik leghangosabb szószólója ezen fordulat szükségességének, és annak lehetséges voltát saját példáján keresztül mutatja be" – fogalmazott.
Keresztény országot akar a kormány
Magyar Levente kijelentette, az ország azon munkálkodik, hogy keresztény értékrendre épülő és éppen ezért a szabadságjogokat ténylegesen biztosító, az egyén méltóságát és teljesítményét elismerő, ugyanakkor közösségközpontú rendszert építsen.
A politikus a magyar érdekek képviseletének szenvedélyességét azzal magyarázta, hogy "annak a nyugati világnak az önfelszámolása zajlik, amelyhez ezer éven keresztül tartozni kívántunk és amelyet minden ellene indított külső támadástól védelmeztünk".
"Az európai rendszer hibáival szemben sokszor élesen megfogalmazott kritikák mögött a közös jövőnkkel kapcsolatos aggodalom és felelősségérzet áll, valamint annak tudata, hogy nem pillanatnyi érdekeink, hanem a hitünk szerinti igaz ügyet képviseljük" – jelentette ki Magyar Levente.
A Szent Adalbert Központban tartott emlékülésen előadást tartott Iain Lindsay, az Egyesült Királyság magyarországi nagykövete, Szabadhegy Péter, Magyarország korábbi angliai nagykövete és Takács László, a londoni The Mercers' Company képviselője.
"E rendezvény megkérdőjelezhetetlen tanulsága, hogy az értékválsággal küzdő Európának igenis élnek a keresztény gyökerei. Ugyanakkor világossá kell tennünk: ha nem ápoljuk ezeket az értékeket, akkor valósággá válik, beteljesedik mindaz, amitől mindannyian tartunk" – fogalmazott szárszavában Esztergom polgármestere.
Romanek Etelka (Fidesz-KDNP) a hagyományos Becket Szent Tamás ünnepséget egy mérföldkőhöz hasonlította, amelyen "a világ minden nyelvén érthetően annyi áll: keresztény és európai értékek, mindörökké".
A rendezvény előtt, amelyet a Rudnay Sándor Kulturális és Városvédő Egyesület, valamint a Rudnay Sándor Alapítvány szervezett, ökumenikus szertartás volt Esztergomban, a Szent Tamás-hegyi kápolnában.
Esztergom és Canterbury a 12. század óta áll kulturális és vallástörténeti kapcsolatban. Mindkét település érseki központ. Egykori főpapjaik, Becket Tamás és Bánfi Lukács esztergomi érsek párizsi tanulmányaik idejéből származó személyes barátsága alapozta meg a két város jó viszonyát.
Az 1170-ben mártírhalált halt Becket Tamás érsek éppúgy kiállt az egyház autonómiája mellett, mint a magyar egyház akkori feje. Becket Tamás halála után Jób érsek prépostságot alapított Esztergomban a vértanú tiszteletére.
Lékai László bíboros – aki 1976-tól haláláig, 1986-ig volt a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke – Becket Tamás 1538-ban Esztergomba került ereklyéinek egy részét Canterbury érsekségének adományozta, mivel Angliában VIII. Henrik rendeletére a szent összes emléktárgyát megsemmisítették.
(MTI)
(Címlapi kép: pixabay.com CCO)
Persze akkor még nem a keresztény, hanem a liberális vonal mutatkozott nyerőnek.