Az orvoshiány nemcsak a betegellátásban okoz komoly gondokat, hanem az orvosképzésben is.
„Sokszor egész évben nem találkozunk a hivatalos gyakorlatvezetőnkkel, a leterhelt klinikusok általában rezidenseket, frissen végzett orvosokat kérnek fel az órák megtartására”
– mesélte az Abcúgnak egy orvostanhallgató.
Az egyik vidéki egyetemi klinikán dolgozó adjunktus a 90-es évek végén kezdte tanulmányait. Mint elmondta, akkor ez elképzelhetetlen lett volna. „Az egyik csoportom arról számolt be, hogy egész félévben, a 14 hét alatt mindössze 2 sebészet gyakorlatuk volt, a többin egyszerűen nem jelent meg az oktató, mert műtött.” Ez valószínűleg extrém példának számít, tette hozzá, de a fiatalabb kollégáitól is azt hallja, hogy rendszeresen maradnak el gyakorlatok.
A Szegedi Tudományegyetem orvoskari dékánja, Bari Ferenc elmondta, hogy valóban maradhatnak el órák az orvosok leterheltsége miatt, de szerinte ez nem tömeges jelenség. Czopf László, a Pécsi Tudományegyetem oktatási dékánhelyettese úgy fogalmazott, hogy a kisebb kórházakhoz képest az egyetem jobban el van látva orvosokkal, de a kihívások itt is ugyanazok, mint az ellátásban. Az orvoshiány inkább a szakmai gyakorlatokon lehet reális probléma – mondta. Olyanról viszont nem tud, hogy a kórházak egyáltalán ne fogadnák a hallgatókat.
Forrás: Pixabay/rawpixel
A lap által megkérdezett orvosok úgy vélekedtek, hogy ez hosszú távon az orvosképzésre is hatással lehet.
Sok helyen már most sem orvos végzettségű oktatók tanítják az egyes elméleti tárgyakat (pl. élettan, anatómia), hanem biológusok, kémikusok.
Ezzel az lehet a baj, mondják többen, hogy – bár az elméleti részt töléletesen le tudják adni ezek az oktatók – olyanok tanítanak például anatómiát vagy élettant, akik sosem láttak közelről betegeket. Másrészt kevésbé tudják a leadott elméleti anyagot a klinikumból hozott gyakorlati példákkal szemléltetni.
Címlapkép: Pixabay/rawpixel
(Abcúg)
Olyan alpárian tudnak beszélni a betegekkel.
A közeljövő. De ma már a holnap van.