Nincs is olyan, hogy munkaerőhiány?

Úgy nézem, hogy 2012 óta lassan eltelik az a bizonyos 5-6 év, de a trend nem fordult meg. A kivándoroltak nem akarnak tömegesen hazatelepülni, viszont minden hazacsábító, dilettáns kormányzati program csúfosan megbukott. Már nem fontosak a fogadóállomások, a jó iskolák, a munkaalapú agyrémre hivatkozva döngölik a földbe az oktatási rendszert. Tokkal és vonóval. Ha ez mind nem volna elég, a még ki nem tántorgott, kalandvágyból itthon maradt, elégedetlen fiatalokat már nyíltan provokátoroknak nevezi az ország első embere és viszkető tenyereket vizionál velük összefüggésben. Erre az egész arcpirító káoszra tevődik rá a lázári szentencia: a külföldi munkát vállalók rabszolgának mennek Nyugatra, pedig itthon sokkal jobban élhetnének. Eme véresen aljas kijelentéshez képest egy vödör jeges víz is testet-lelket simogató, vidám kaland lenne, azt hiszem. Nem emlékszem, hogy kormány (és félreértés ne essék, az elmúlt hét év előtti elmúlt nyolc év alatt is szép számmal tántorogtak ki a magyarok külföldre egy jobb élet reményében) ilyen mértékű pofátlan, undorító és végtelenül aljas módon próbálta volna a saját felelősségét nem létezőnek tekinteni ebben a kérdésben. Abban tudniillik, hogy több százezer magyar kényszerűségből és nem felhőtlen jókedvében kezd új életet valahol máshol.Ezek után az az igazi gyalázat, amikor a hét év nettó rombolás után még mindig feltételes módban ígérgető kormány minden hájjal megkent rókaarca még rabszolgának is titulálja őket. Súlyosbító körülmény, hogy az az ember nevezi így őket, aki nem kényszerből, hanem élvezetből és közpénzen turnézott Európa luxusszállodáiban, majd hosszú titkolózás után inkább visszafizette a közösből eltapsolt pénzt, mint hogy nyilvánosságra hozza, milyen alapon nemszórta a másét. Ha van soha el nem évülő bűn, akkor ez az egyik. Lerabszolgázni azokat, akiknek hatalmas szerepük van abban, hogy Magyarország és a kormányzó párt feje még mindig nem merült el ebben az erősen hullámzó fekáliatengerben.
youtu.be/uYzaq9rZp_k