A börtönbüntetésre ítélt szülésznő egykori betegei fejezték ki gyermekeikkel szolidaritásukat Geréb Ágnes mellett Budapesten a Szabadság hídon és a szegedi rakparton.
Hozz egy szál virágot! – ezzel a szlogennel szerveztek szimpátia megmozdulást a múlt héten jogerősen két évre elítélt szülésznőért. Geréb Ágnest két baba halálában találta bűnösnek a bíróság.
Délelőtt 11 órától borult virágba a Szabadság híd, az átkelő korlátjára gyerekek is rakták a liliomokat, rózsákat, gerberákat, tulipánokat.
Geréb Ágnes nemcsak az otthonszülések miatt vált ismertté, a szemléletváltást is neki tulajdonítják a magyarországi szülészetben: a hetvenes években az ő kezdeményezésére vezették be az apás szülést, és azt, hogy az újszülöttek édesanyjukkal alhatnak a kórházban születés után.
A szegedi rakpartra is virágokat vittek azok, akik szolidárisak Geréb Ágnessel, volt, aki portért is rajzolt a szülésznőről.
A Szabadság hídra kitűzött virágok képeit a 444.hu riportjában lehet megnézni.
(hvg.hu)
10 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Hány kórházban történt sajnálatos csecsemőhalál esetén volt ilyen hosszú és mélyreható vizsgálat, mint a Geréb Ágnes esetében? Van egy olyan érzésem, hogy precedens akar lenni, és visszatartó erő a változás lassítására ez az ítélet. De amint tapasztaljuk, a változást megállítani már nem lehet!
De nem zárom ki, hogy mégis miatta haltak meg a babák, és az ítélet jogos. Nem tudom... olyan fura ügy :)
Mert nekik az a halott gyerek éppen 100%-ban sikertelen szülést és halott gyereket jelentett. És ezt (részben, mert azért a szülők is hibáztathatók) maguknak is köszönhetik az Ágika mellett.
Nem tudom, amikor szültem, nem volt választási lehetőségem, így fel se merült a kérdés. Persze, volt fogadott orvos is, de a "fontos" ember a kórházban is a szülésznő. (Aki egyébként nem hálapénzért az :) )
Miért bízunk jobban a kórházakban? Mert ahhoz szoktattak minket? Így nőttünk fel, de tulajdonképpen mi a kórház? Oda nem beteg emberek mennek?
A szülés egy természetes dolog, semmi köze a betegséghez. Tudom, szokni kell a gondolatot, de én bizony most azt gondolom, hogy aki jobban érzi magát otthon, és bízik a szülésznőben, az szülhessen otthon "szabadon", és ettől ő még nem felelőtlen!
Ehhez kell megteremteni a feltételeket.
Persze, akkor sok-sok nőgyógyász hálapénze elúszni látszik. De visszagondolva az én szüléseimre, és hogy mennyire a természet ritmusa szerint zajlott, akkor azt mondom, hogy bizony, volt beavatkozás! (magzatburok elcsípés, vágás... stb.) hogy kellett? Nem tudom, csak megtették :)
Olvastam a Geréb Ágnes írását itt a neten, és lehet, hogy igaza van. Nem, ezekre nincs szükség, ahogy nem volt szükség rájuk amióta ember él a Földön, csak a "kórház" intézménye hozta be. Dógozzon a zorvos, és kapja meg a jutalmát! (De ez is változott az utóbbi 20 évben, talán a GÁ miatt? Már nem vágnak, csak ha nagyon muszáj... )
Még mindig a kórházat választanám, de belém bújt a "kisördög", hiszen se anyámnak, se nagyanyámnak nem volt választása. Ők ezért otthon szültek, a bába segítségével.
De most, a 21. században, ezt a kettőt - a lehetőséget otthon szülésre, és egyben a szakszerű ellátást, gyors kapcsolatot a kórházzal - ötvözni lehetne.
Mert van a valahány százalék, ahol tényleg szükség van beavatkozásra, és ezen belül van az a szerencsére még kisebb százalék, ahol sajnos így se sikerül a babát vagy az édesanyát megmenteni.
A GÁ mégis elindított valamit, amire feltette az életét. Lehet, hogy hibázott. Igen, lehet, hogy megszállott... mégis, kinyitott egy ablakot :)
Valahogy nem tudom magamban "elítélni", mindig ott motoszkál bennem a kétség, ezért nagy szerencse, hogy nem lett belőlem ügyész - ami majdnem -, és így biztosan nem is kell "ráolvasnom" :)
Új hozzászólás