Leállt a Paksi atomerőmű 3. blokkja

@Sámannus: Hatborzongato...

Nem kell púderezni. Ha Paks elszáll, időnk se lesz megkérdezni, hogy mi történt.

@karma1: Valóban az, ha nem tervezett volt a kiesés. Mert ilyen terhelésváltozást nem lenne szabad kizárólag automatikus védelemre hárítani. Egy visszaterhelést jobb fokozatosan végezni.
Sajnos él még az orosz beidegződés, és csak hetek múlva tudjuk meg hogyan történt a kiesés.

@Sámannus: A baj akkor van, ha mint itt, egy működő rendszernél, megszűnik a terhelés. A 3 blokk generátora terhelése megszűnt, így viszont túlpöröghet, mivel a turbinák a beállt terheléssel hajtják a generátort. Még az emberi képesség sem olyan gyors, mit az automatikus védelem, mely azonnal beavatkozva, leveszi a gőz nyomást és elindítja a leállási folyamatot. Ez azért jó, mert túlpörgés bizonyos %-ánál lapátsérülést, a felett pedig ki is szakadhat a helyéről a turbina és a generátor tengely, ami hatalmas károkat okozhat - a saját tömegével és forgó nyomatékával.
Mivel végig kell járni a leállás folyamatát, ezért a kicsit későbbre tervezett karbantartási munkákat most célszerű elvégezni, amíg áll a blokk. Ezzel egy időben meg tudják csinálni a 400 kilovoltos elektromos elosztó alállomásonon keletkezett hibát is, így a teljes egész, egyszerre lesz megint működőképes és lehet újraindítani, amely fokozatosság elvén működve, először kicsi terheléssel megy az országos hálózatra indításkor, majd fokozatosan terhelve éri el, az elvárt névleges MW-os terhelést ismét.

@Főlökött: Valószínű, hogy a generátorvédelme igen egyszerűen megoldható. Más erőműveknél is előfordul ilyen leállás, a gőz lefúvatórendszere egy hűtőkörre engedi a fölösleget.
Itt azt kell megoldani, hogy a rektor energiáját a szekunder kör is elvezesse, ehhez a primerkör hűtését kell fenntartani, míg a szabályozók visszaterhelik a reaktort. Itt a biztonsági rendszerek kifogástalanul működtek.
Az erőmű honlapján látható, hogy a blokkokat rendszeresen visszaterhelik, karbantartásra. Úgy gondolom, hogy ezeken a berendezéseken feszültség alatt végzik a karbantartást.
A rendkívüli dolog itt az volt, hogy a védelmi rendszer leállította a reaktort. Erre jegyeztem meg, hogy élesben tesztelt a rendszer. Véleményem szerint a turbina nem volt veszélyben .Ez akkora érték, hogy annak a biztonságáról sokkal alaposabban gondoskodnak.
Biztosan tanulmányozzák hogyan reagált a rendszer, és a személyzet.
Azért példálóztam a négy éves gyermek játszadozásával, mert az automatikus rendszerek egy beállítás után nem változnak, és vagy működik vagy nem . Persze ezt megfelelően tesztelik, és igyekeznek a kockázatot vissza szorítani.

@Sámannus: "Mert ilyen terhelésváltozást nem lenne szabad kizárólag automatikus védelemre hárítani." Ezért válaszoltam rá.
Visszaterhelés, leállítás helyett azért nem jó, mert a betervezett karbantartáskor ismét le kellene állítani, így a tényszerűt a hasznossal kombinálták. A reaktort sem azonnal állítják le, hanem visszahűtik, ez is egy hosszabb folyamat.
" Úgy gondolom, hogy ezeken a berendezéseken feszültség alatt végzik a karbantartást." - nem, hanem a karbantartáskor teválasztják a hálózatról és leállítják a reaktort is. Gyakorlatilag áll az egész, így lehet biztonságosan elvégezni a karbantartásokat. ( szivattyú cseréket, automatikus szabályzó berendezés cseréket, stb. ) Nagy karbantartáskor még a turbinát is megbontják, az alatta lévő hűtőrendszer csöveit is cserélni szokták.
A rendszer megbontása után jön a fuvatás, mely termelt gőzt nem a turbinára, hanem a szabadba engedik azért, hogy a megbontott rendszerbe maradt bármi is ( csavar, anya, kosz, hegesztési varrat ), ne a turbinára kerüljön és ott gondot okozzon, hanem a szabadba.