Egy 400 kilovoltos elektromos elosztó alállomáson történt műszaki meghibásodás miatt hétfőn reggel az automatikus védelmi rendszer leállította a Paksi Atomerőmű 3. blokkját – tudatja a Paksi Atomerőmű honlapján megjelent közlemény alapján az MTI.

Leállt a Paksi atomerőmű 3. blokkja

Fotó: atomeromu.hu

Kovács Antal, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. kommunikációs igazgatója hangsúlyozta: nem a Paksi Atomerőmű berendezéseiben történt a meghibásodás, hanem a létesítmény területén kívül elhelyezkedő 400 kilovoltos elektromos elosztó alállomáson. Ez az állomás biztosítja a blokk kapcsolódását az országos elektromos hálózathoz.

A meghibásodás okainak kivizsgálása megkezdődött. Az újraindítás az atomerőműben szokásos szigorú szabályoknak megfelelően, a blokk korábban megkezdett karbantartásának befejezése után, várhatóan a jövő hét első felében történik meg.

(MTI)

10 hozzászólásarrow_drop_down_circle

Qqberci
Most egy blokkal ~500 MW esett ki. Paks-2-nél egy ugyanilyen meghibásodás 1200 MW kiesését fogja eredményezni. Magyarország jobban teljesít...
Ez itt nem minden hozzászólás, csak az utolsó néhány. Kattintson, ha mindet olvasná!
simmering73
Nem kell púderezni. Ha Paks elszáll, időnk se lesz megkérdezni, hogy mi történt.
Sámannus
@karma1: Valóban az, ha nem tervezett volt a kiesés. Mert ilyen terhelésváltozást nem lenne szabad kizárólag automatikus védelemre hárítani. Egy visszaterhelést jobb fokozatosan végezni.
Sajnos él még az orosz beidegződés, és csak hetek múlva tudjuk meg hogyan történt a kiesés.
Főlökött
@Sámannus: A baj akkor van, ha mint itt, egy működő rendszernél, megszűnik a terhelés. A 3 blokk generátora terhelése megszűnt, így viszont túlpöröghet, mivel a turbinák a beállt terheléssel hajtják a generátort. Még az emberi képesség sem olyan gyors, mit az automatikus védelem, mely azonnal beavatkozva, leveszi a gőz nyomást és elindítja a leállási folyamatot. Ez azért jó, mert túlpörgés bizonyos %-ánál lapátsérülést, a felett pedig ki is szakadhat a helyéről a turbina és a generátor tengely, ami hatalmas károkat okozhat - a saját tömegével és forgó nyomatékával.
Mivel végig kell járni a leállás folyamatát, ezért a kicsit későbbre tervezett karbantartási munkákat most célszerű elvégezni, amíg áll a blokk. Ezzel egy időben meg tudják csinálni a 400 kilovoltos elektromos elosztó alállomásonon keletkezett hibát is, így a teljes egész, egyszerre lesz megint működőképes és lehet újraindítani, amely fokozatosság elvén működve, először kicsi terheléssel megy az országos hálózatra indításkor, majd fokozatosan terhelve éri el, az elvárt névleges MW-os terhelést ismét.
Sámannus
@Főlökött: Valószínű, hogy a generátorvédelme igen egyszerűen megoldható. Más erőműveknél is előfordul ilyen leállás, a gőz lefúvatórendszere egy hűtőkörre engedi a fölösleget.
Itt azt kell megoldani, hogy a rektor energiáját a szekunder kör is elvezesse, ehhez a primerkör hűtését kell fenntartani, míg a szabályozók visszaterhelik a reaktort. Itt a biztonsági rendszerek kifogástalanul működtek.
Az erőmű honlapján látható, hogy a blokkokat rendszeresen visszaterhelik, karbantartásra. Úgy gondolom, hogy ezeken a berendezéseken feszültség alatt végzik a karbantartást.
A rendkívüli dolog itt az volt, hogy a védelmi rendszer leállította a reaktort. Erre jegyeztem meg, hogy élesben tesztelt a rendszer. Véleményem szerint a turbina nem volt veszélyben .Ez akkora érték, hogy annak a biztonságáról sokkal alaposabban gondoskodnak.
Biztosan tanulmányozzák hogyan reagált a rendszer, és a személyzet.
Azért példálóztam a négy éves gyermek játszadozásával, mert az automatikus rendszerek egy beállítás után nem változnak, és vagy működik vagy nem . Persze ezt megfelelően tesztelik, és igyekeznek a kockázatot vissza szorítani.
Főlökött
@Sámannus: "Mert ilyen terhelésváltozást nem lenne szabad kizárólag automatikus védelemre hárítani." Ezért válaszoltam rá.
Visszaterhelés, leállítás helyett azért nem jó, mert a betervezett karbantartáskor ismét le kellene állítani, így a tényszerűt a hasznossal kombinálták. A reaktort sem azonnal állítják le, hanem visszahűtik, ez is egy hosszabb folyamat.
" Úgy gondolom, hogy ezeken a berendezéseken feszültség alatt végzik a karbantartást." - nem, hanem a karbantartáskor teválasztják a hálózatról és leállítják a reaktort is. Gyakorlatilag áll az egész, így lehet biztonságosan elvégezni a karbantartásokat. ( szivattyú cseréket, automatikus szabályzó berendezés cseréket, stb. ) Nagy karbantartáskor még a turbinát is megbontják, az alatta lévő hűtőrendszer csöveit is cserélni szokták.
A rendszer megbontása után jön a fuvatás, mely termelt gőzt nem a turbinára, hanem a szabadba engedik azért, hogy a megbontott rendszerbe maradt bármi is ( csavar, anya, kosz, hegesztési varrat ), ne a turbinára kerüljön és ott gondot okozzon, hanem a szabadba.

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.

Ingyenes hírlevél