Az 1945. évi budapesti harcokban hősi halált halt katonákra és a polgári áldozatokra emlékeztek kedden, az ostrom végének évfordulóján a budai Várban, a Kapisztrán téri Mária Magdolna-templomtoronynál.
Díszőr áll a hősi halottak emléktáblája mellett az 1945. évi budapesti harcokban hősi halált halt katonák és polgári áldozatok tiszteletére rendezett megemlékezésen a budai Várban, a Kapisztrán téri Mária Magdolna-templomtoronynál az ostrom végének évfordulóján, 2018. február 13-án. MTI Fotó: Bruzák Noémi
A Honvédelmi Minisztérium (HM) Hadtörténeti Intézet és Múzeum és a Budavári Önkormányzat közös megemlékezésén Baráth Ernő dandártábornok, az MH Vitéz Szurmay Sándor Helyőrségének dandárparancsnoka felidézte:
1944 késő őszére, miután Hitler erőddé nyilvánította Budapestet, a magyar főváros a második világháború egymással szemben álló legnagyobb hatalmainak "véres játszóterévé" vált.
Miután 1944 karácsonyán bezárult a szovjet gyűrű Budapest körül, a belváros szűk utcáiban minden idők egyik legkegyetlenebb ütközete bontakozott ki. Az elkeseredett, "emeltről emeltre, szobáról szobára vívott harcban aligha számított, hogy ki civil és ki katona" – tette hozzá a dandártábornok.
Baráth Ernő dandártábornok, az MH Vitéz Szurmay Sándor Helyőrségének dandárparancsnoka beszédet mond az 1945. évi budapesti harcokban hősi halált halt katonák és polgári áldozatok tiszteletére rendezett megemlékezésen a budai Várban, a Kapisztrán téri Mária Magdolna-templomtoronynál az ostrom végének évfordulóján, 2018. február 13-án. MTI Fotó: Bruzák Noémi
Mindezt tetézte, hogy a már elfoglalt területeken a szovjet csapatok sok helyen erőszakoskodtak a nőkkel, fosztogattak és szándékosan romboltak. A polgári lakosság egy részét az arcvonalba vezényelték, hogy lőszert hordjanak vagy ágyút vontassanak, az arcvonal mögött pedig a szovjet belbiztonsági alakulatok szinte azonnal megkezdték a munkaképes férfi lakosság összegyűjtését és málenkij robotra hurcolását – mondta Baráth Ernő.
A harcok drámai végkifejletében a budai Várból kivezető utcák percek alatt mészárszékké váltak, a kitörés több tízezer katonája közül csak néhány száz jutott át az ostromgyűrűn
- fűzte hozzá.
Budapest ostroma "igazi apokalipszis" volt, amelynek áldozataira, civilekre és katonákra egyaránt emlékezni kell. Az emlékezéshez pedig szükséges a múlt minél pontosabb megismerése, hiszen még mindig akadnak fehér foltok az ostrom történetéből
- mondta Baráth Ernő.
Forrás: MTI
Fotó: MTI
Egyik katona sem hősiességből rohant a gyilkos tűzbe, a magyar hősi halottak sokkal inkább parancsnokaik áldozata volt, akinek módjukban állt volna kitűzni egy fehér zászlót.