Plagizálással vádolja az Index Tolvaly Ferencet, akinek 2016-ban jelent A Zsolnay-kód című könyve. A „magyar Coelho”-ként számon tartott Tolvaly regénye ezoterikus mellékszállal dúsította fel a Zsolnay család történetét. A könyv 470 oldalnyi, több idősíkon játszódó történet. Az Index szerdán megjelent cikke szerint a Zsolnay-kódban hosszú részek bukkannak fel egy angol regényből. Tolvaly Ferenc tagadja a plagizálást, és közleményben hangsúlyozta: "A Zsolnay-Kód című regény önálló, eredeti műalkotás, nem egy másik regény fordítása, átdolgozása".
A szóban forgó 470 oldalas könyv nagyrészt a Zsolnay-család egy kevésbé ismert tagjának, Mattyasovszkyné Zsolnay Teréznek a 19. századi naplóján alapszik, egy kisebb része pedig egy magyar műgyűjtő („Vay Ferencz”) és egy német egyetemista lány találkozásáról szól a hetvenes évek Budapestjén.
Az Index azt állítja, hogy
ez a második szál a problémás jogilag a könyvben
Az Indexet egyik olvasója értesítette arról, hogy kiszúrta, hogy
egy teljes cselekményszál egy 80-as években megjelent angol regényből lett lefordítva és átemelve Tolvaly 470 oldalas könyvébe.
Bruce Chatwin Utz című regénye egy műgyűjtő és egy egyetemista lány kapcsolatáról szól a kommunista Prágában, ez került át A Zsolnay-kódban pár apró változtatással a 70-es évek Magyarországjára az Index cikke szerint.
a magyar könyv 10 százaléka kvázi fordítása Bruce Chatwin Utz című regényének. De mivel a magyar mű hosszabb, a Chatwin-mű 70%-a található meg a magyar regényben.
Az Index ennek bizonyításául be is fotózta A Zsolnay-kód és az Utz egymásnak megfeleltethető oldalait, és ezek alapján valóban úgy tűnik, hogy sok mindenben egyezik az angol könyv és Tolvaly könyvének vonatkozó része.
A fotók ITT láthatóak.
Az Index hozzáteszi:
Az átvétel sehol sincs jelölve a könyvben, és a szerző az interjúkban sem utalt rá.
Az angol kiadó megkeresésre azt mondta a lapnak, hogy nem tudtak az egyezésről, és tőlük senki nem kért engedélyt Chatwin regényének felhasználására.
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Az Alexandra az Index megkeresésére azt válaszolta, ők nem tudnak semmi ilyesmiről, de várják a szerző állásfoglalását is.
Az Index Tolvaly Ferencet is megkereste az üggyel kapcsolatban, aki elmondta, hogy nem is olvasta az Utzot, csak egy filmfeldolgozást látott belőle – ebből, és ennek forgatókönyvéből merített ihletet a mellékszál megírásához.
Megkértem szakértőket, hogy nézzék meg a filmet, és nézzék meg az ön által említett regényt. Megvárom a szakértők értékelését. Abban az esetben, ha tényleg van egy jogos felvetés, azt azonnal közlöm a jogtulajdonossal. Szakértők fogják megállapítani, hogy az ihleten túlment-e az írói hév
– mondta az Indexnek az író, akinek 15 könyve jelent meg eddig.
Állítása szerint soha nem akarta eltitkolni, „hogy ez egy ihletett anyag a mellékszereplő tekintetében".
Kiemelte:
a 479 oldalas könyvemnek csak kb. 5 százaléka lehet, amit a filmből merítettem.
Tolvaly Ferenc ezt követően közleményében azt írta
A sajtó megkereséséig senki nem állította, hogy a 2016-ban megjelent, A Zsolnay-Kód című regényem egy eleme hasonlóságot mutat Bruce Chatwin, „Utz” című művével. A regény eredeti változatát nem ismertem.
A Zsolnay-Kód megírásakor – egyebek mellett – ihletet merítettem az „Utz” című, 1992-ben, német koprodukcióban forgatott filmből, és annak forgatókönyvéből. Egy mellékszereplő alakjának megjelenítéséhez nyújtott többek között háttéranyagot. Alkotás közben elsősorban a film hangulatát szűrtem át magamon.
Bruce Chatwin „Utz” című eredeti, angol nyelvű alkotását beszerzem, szakértők segítségével áttanulmányozom, és ha szükségesnek ítélem, felveszem a kapcsolatot a szerző jogutódjával.
Hangsúlyozom ugyanakkor, hogy a Zsolnay-Kód című regényem önálló, eredeti műalkotás, nem egy másik regény fordítása, átdolgozása.
Forrás: Index
3 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás