Az államnak nincs pénze az M1-es karbantartására

Budapesttől Győrig 163 nagyméretű kátyú (és számtalan kisebb) tarkítja az M1-es autópályát. A helyzet nemcsak életveszélyes, de abszurd is. Vajon miért, hogyan romlott le ilyen gyorsan és ennyire az ország legforgalmasabb autópályája, és lehet-e még egyáltalán autópályának hívni az M1-est?

Fotó: Kálmándy Ferenc / MTI

A megnövekedett forgalom és időjárás az oka, hogy az aszfaltburkolat romlása jelentősen felgyorsult az utóbbi években az M1-esen – írta az autópálya karbantartója, a Magyar Közút megkeresésünkre. Amíg 1995-ben átlagosan 20 ezer jármű haladt át naponta az M1-esen, addig mára ez a szám egyes térségekben a 80 ezret is eléri (ennek fele kamion, teherautó), a fővároshoz közel pedig a gyorsforgalmi út több helyen is 100 százalék feletti kapacitással üzemel, írták.

Az időjárás és a forgalomnövekedés (különösen a teherforgalomé) mellett az M1-es lepusztulásának fő oka, hogy az állam nem tartja megfelelően karban az autópályát – mondták a közlekedési, illetve az autópályák állami kezelésére rálátó szakértők, akik nem akartak névvel nyilatkozni.

Egy régebben épült aszfaltút felső kopórétegének átlagos élettartama 3-8 év, a teljes cserét szükséges elvégezni meghatározott időközönként és szakaszonként. Az M1-es legkorábban épült szakasza (1976-77) Budapesttől Tatáig tart, itt van a legtöbb kátyú és forgalomkorlátozás.

A nyilatkozó szakértők szerint az állam azért nem tudja megfelelően karbantartani az M1-est, mert erre nincs pénze. Az útdíjból származó évi 220 milliárd forintot az utakra kell fordítani, de az M1-es teljes kopóréteg-cseréje valószínűleg elvinné ennek jelentős részét. A felújítást ugyanakkor nemcsak a befolyó útdíjakból lehet finanszírozni, hanem egyéb költségvetési forrásokból is, ennek átcsoportosításához politikai szándék kell, ám ez a jelek szerint nincs meg.

A kormány 2016-ban hirdetett meg egy 2500 milliárd forintos útépítő programot 2022-ig. Ebbe hol beletették az M1-es bővítését, hol kivették. A bizonytalankodásra jellemző, hogy Lázár János miniszter 2017 januárjában azt mondta: Budapest és Tatabánya között biztosan, Tatabánya és Győr között pedig valószínűleg 2×3 sávosra kell bővíteni az autópályát.

Most ott tartunk, hogy Budapest és Győr között bővítik kétszer háromsávossá az M1-est.

(24.hu)