Az emlékezés a tisztelet kultúrájának fontos része, aki nem tiszteli őseit, nemzeti értékeit, az nem képes más nemzeteket és azok kultúráját sem tisztelni – mondta Simicskó István honvédelmi miniszter kedden Zágrábban, ahol Damir Krsiticevic horvát védelmi miniszterrel közösen emléktáblát leplezett le a Mirogoj temetőben az első világháborúban hősi halált halt 450 magyar katona tiszteletére.
Simicskó István honvédelmi miniszter beszédet mond Zágrábban, a Mirogoj temetőben, az első világháborúban hősi halált halt 450 magyar katona tiszteletére állított emléktábla avatásán 2018. április 3-án. MTI Fotó: Varga György
Kiemelte: a civilizáció korszakos változással járó időszakba lépett.
Ma Európa a hanyatlás útján halad, elsősorban azért, mert nap mint nap felszámolja keresztény gyökereit, és ezért elveszíti a lelkét
- hangsúlyozta.
Mint mondta: a magyaroknak és a horvátoknak fel kell mutatniuk a keresztény értékek melletti kiállásukat.
"Mert megtanulták, hogy szükségük van embertudatra, nemzettudatra és istentudatra" – hangoztatta. Imádságra hívott az elesett katonákért, a hazáért, a horvát-magyar nép megmaradásért, és Európa jövőjéért. Aláhúzta, hogy az ilyen közös emlékezés azt a lelki muníciót is megadja mindenki számára, amely erőt ad a jövő kihívásaihoz.
Úgy vélte: a két népnek szüksége van egymásra a jövőben is. A horvát és a magyar nép sorsközösségben él, és a jövője is közös, amit csak barátként lehet építeni – tette hozzá.
Damir Krsticevic beszédében szintén kiemelte, hogy a horvát és a magyar nép baráti nép, ezer éves múlt köti össze őket.
Mint mondta, az első világháború eseményeiből tanulva békére kell törekedni, és a következő generációk számára jobb jövőt kell építeni. "Ez a megemlékezés ékes példája a horvát-magyar nép barátságának és fényes jövőjének" – húzta alá.
Az első világháborúban hősi halált halt 450 magyar katona tiszteletére leleplezett emléktáblát a magyar honvédelmi minisztérium és a zágrábi magyar nagykövetség közösen állította Áder János államfő kezdeményezésére, aki tavaly Zágrábban járt, és Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfővel a temetőbe is kilátogatott, hogy leróják tiszteletüket a magyar katonák előtt.
Az első világháborúban megsebesült katonák közül 3697-en haltak meg zágrábi kórházakban. Közülük 3297-en közös sírban nyugszanak a Mirogoj temetőben: több mint ezer horvát, 450 magyar, 110 osztrák és 330 szerb katona. A cseh, a szlovén, a bosnyák, a román és a montenegrói áldozatok pontos száma mai napig ismeretlen.
Az első világháború alatt, mivel nem volt katonatemető, először külön-külön temették el őket. 1927-ben azonban Zágráb város vezetése úgy döntött, exhumálja a maradványokat, és közös sírba helyezi, mert a régi sírhelyeket már nem gondozta senki. A közös nyughelyre végül 1940-ben került síremlék, de évtizedekig nem volt rajta felirat. Arra, hogy a síremlék az első világháborúban elesett katonákat jelöli, egyedül a Mirogoj temető dokumentumai között volt utalás 1974-ből, de sem az elesettek számáról, sem azok nemzetiségéről nem volt feljegyzés. 1994-ben, a délszláv háború alatt a második világháborúban harcoló horvát domobranok (honvédek) egyesülete helyezett feliratot a síremlékre, de csak a horvát katonák tiszteletére. Sokáig a közvélemény számára teljesen ismeretlen volt, hogy közöttük más nemzetiségű katonák, így magyarok is vannak. Erre Boris Kukic történésznek világított rá, akik komoly kutatásokat végzett az archívumokban és levéltárakban, és a feltárás eredményét 2014-ben hozta nyilvánosságra.
Forrás: MTI
Amennyiben Európa őslakosairól beszélünk, akkor bizony az a neandervölgyi ősember volt. Aztán voltak itt kelták, germánok, gallok, rómaiak, görögök, avarok, és bizony akkoriban a kereszténység, mint vallás meg sem született. Mi is csak ezer éve lettünk pogányokból tűzzel - vassal keresztényekké. Hogy aztán Isten égisze alatt "keresztes háborúk"címen irtsuk az arabokat! Most akkor hogy is van ez? Mire kell, és mire nem,emlékezni?