A Jobbik kapta a nemzetbiztonsági, a DK a költségvetési bizottságot

Az Országgyűlésben öt ellenzéki vezetésű bizottság működik a jövőben is: a legnagyobb ellenzéki frakció, a Jobbik adja a nemzetbiztonsági testület elnökét, míg a Demokratikus Koalíció (DK) a költségvetési bizottságot vezeti.

Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI

Gyöngyösi Márton, a Jobbik delegációvezetője a parlament alakuló ülését előkészítő tárgyalások után szerdán az MTI-nek pozitívan értékelte az eredményt, szerinte a kormánypárti delegációk által biztosított keretek között a legerősebb pozíciókat tudták felvenni. Mint ismertette, pártja a nemzetbiztonsági és a vállalkozásfejlesztési bizottság elnökét adja, továbbá hét bizottsági alelnöki tisztséget kaptak.

A két főbizottság vezetése jól tükrözi, hogy a Jobbik a legerősebb ellenzéki párt, az alelnöki tisztségek pedig alkalmasak arra, hogy a társadalmat nagy mértékben foglalkoztató kérdéseket képviseljék

- összegzett az ellenzéki politikus.

Megjegyezte azt is, szerették volna, ha önálló testület foglalkozik az egészségügy, az oktatás, valamint az önkormányzatok kérdéseivel és feláll egy elvándorlás kérdéskörével foglalkozó bizottság is.

Gyöngyösi Márton beszámolt arról is, hogy a következő ciklusban is a Jobbik delegálja az Országgyűlés egyik alelnökét és két jegyzőjét, a személyi kérdésekről azonban még egyeztet a párt.

Az MSZP a népjóléti bizottságot vezeti

Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője az MTI-nek elmondta, pártja a népjóléti bizottságot vezeti, az MSZP-Párbeszédnek összesen nyolc bizottsági alelnöki posztja lesz, a Ház alelnökének pedig a posztot eddig is betöltő Hiller Istvánt jelölik.

Közölte, a frakciódöntés értelmében a Korózs Lajos – a bizottság eddigi alelnöke – vezeti a népjóléti bizottságot.

Hozzátette: az MSZP és a Párbeszéd egymás között állapodik meg a nyolc bizottsági alelnöki poszt elosztásáról.

Tóth Bertalan a szokásjoggal magyarázta, hogy az ellenzéki pártok hozzájárultak a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény módosításának házszabálytól való tárgyalásához. Elmondta, a módosítás részleteit nem ismerik, de 1990 óta

szokás, hogy a minél gyorsabb kormányalakítás érdekében hozzájárulnak az ellenzéki pártok ahhoz, hogy a választás győztese átszabja a kormányzati struktúrát.

A politikus reménytelinek értékelte az alakuló ülés előkészítéséről tartott egyeztetéseket.

Megjegyezte, tárgyaltak és még a jövőben is tárgyalni fognak a későbbi ellenzéki együttműködésről is. Szerinte az önmagában eredmény, hogy egységes álláspontot alakítottak ki.

LMP: egy elnök, két alelnök

Schmuck Erzsébet, az LMP képviselője arról számolt be az MTI-nek, hogy az LMP a fenntartható fejlődés bizottságában adja majd az elnöki posztot, emellett két bizottság – a költségvetési és a honvédelmi – alelnökét adja.

Hogy ki tölti be ezeket a pozíciókat, arról az LMP csütörtökön és pénteken tartandó siófoki frakcióülésén dönt

- tette hozzá.

Schmuck Erzsébet úgy fogalmazott: a tárgyalások nem voltak egyszerűek. Két bizottsági struktúra merült fel javaslatként, a jelenlegivel megegyező, valamint egy olyan opció, amely szerint ugyan hárommal több bizottság alakult volna meg, de ugyanakkora összes taglétszámmal. Ebben az esetben azonban a testületek kisebbek lettek volna, az LMP és a DK nem kapott volna helyet a nemzetbiztonsági bizottságban, így ezt nem támogatták, végül maradtak a jelenlegi struktúránál.

DK: "választási csalás utáni helyzet van"

Varju László, a DK alelnöke az MTI-nek elmondta, pártja vezeti az Országgyűlés költségvetési bizottságát.

Az ellenzéki képviselő nagyon fontosnak értékelte, hogy az ellenzéki együttműködés hatékony és eredményes volt, sikerült megteremteni a parlament alakulásával kapcsolatos elemi feltételeket.

Varju László azt mondta,

"választási csalás utáni helyzet van", ezért nagyon fontos a kormány ellenőrzése, amelynek egyik eszköze az Országgyűlés, illetve az országgyűlési bizottsági struktúra. Ezeket használni kell

- mondta.