Londoni pénzügyi elemzők szerint valószínűleg továbbra is kiemelkedően gyors volt, de egyben tetőzhetett is a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok növekedési üteme az idei első negyedévben.

5 százalék körüli növekedést jósolnak a magyar gazdaságnak idén
Fotó: Pixabay

A magyar gazdaság éves összevetésű növekedése a legfrissebb citybeli előrejelzés szerint elérhette az 5 százalékot. A londoni elemzői közösség ugyanakkor eltérően ítéli meg a magyar monetáris politika várható reakcióját.

Az egyik legnagyobb londoni székhelyű globális pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics közgazdászai a térség idei növekedési kilátásairól összeállított, szerdán ismertetett prognózisukban közölték: modellszámításaik arra utalnak, hogy a közép-európai EU-térség hazai összterméke (GDP) éves összevetésben 4,5-5 százalékkal bővülhetett 2018 első három hónapjában, annak ellenére is, hogy a régió kulcsfontosságú euróövezeti exportpiacain a legutóbbi aktivitási adatok és felmérések lanyhuló lendületet jeleznek.

A ház kiemeli, hogy a közép-európai EU-gazdaságok feldolgozószektorainak aktivitását mérő beszerzésimenedzser-indexek (BMI) is gyengültek kissé az első negyedévben, és az ipari termelés lendülete is alábbhagyott valamelyest, mindezt azonban ellentételezte a kiskereskedelmi fogyasztás gyorsulása, amelyet a gyors bérnövekedés, az infláció lassulása és a laza monetáris és költségvetési politika hajtott.

A Capital Economics londoni elemzői szerint azonban valószínűtlen, hogy a fogyasztásra alapuló szektorok jelenlegi növekedési üteme fenntartható lesz, és a ház ezért szerepelteti előrejelzésében azt, hogy a térségi GDP-növekedés üteme 2018 végén – 2019-re is áthúzódóan – lassulásnak indul.

A cég közölte: növekedési előrejelző modellje (GDP Tracker) azt valószínűsíti, hogy a magyar gazdaság hozzávetőleg 5 százalékos éves ütemben nőtt az idei első negyedévben.

A Capital Economics elemzői szerint az általuk valószínűsített erőteljes első negyedévi növekedési teljesítmény hajtóereje a választások előtti költségvetési ösztönzés volt.

A ház becslése szerint ennek nyomán a GDP-arányos magyar államháztartási hiány az ESA 2010 szabvánnyal számolva 0,8 százalékponttal 2,7 százalékra növekedhetett 2018 első három hónapjában.

Jóllehet a magyarországi infláció jelenleg jóval elmarad a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3 százalékos központi célszintjétől, a gyors bérnövekedés azonban a következő hónapokban várhatóan már erősödő inflációs nyomást eredményez – vélekedtek szerdai prognózisukban a Capital Economics londoni elemzői.

A ház megismételte azt a régóta érvényes előrejelzését, amely szerint az MNB ebben a helyzetben az idén hozzákezd nem konvencionális enyhítési intézkedéseinek leépítéséhez, és 2019-ben emelheti jelenleg 0,90 százalékos alapkamatát.

A cég szerint azonban megvan annak a kockázata is, hogy a magyar monetáris politika "túl hosszú ideig marad túl enyhe", más nagy londoni házak ugyanakkor nem osztják azt a véleményt, hogy az MNB jelenlegi monetáris politikája kockázatokat hordozna.

A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzőstábja ugyancsak szerdán bemutatott tanulmányában "talányosnak" nevezte, hogy a közép- és kelet-európai EU-gazdaságokban az erőteljes gazdasági és bérnövekedés környezetében is alacsony az infláció.

A ház szerint ennek fő okai között lehet, hogy a térség legtöbb gazdaságában az egységnyi termékértékre jutó teljes munkaköltség – elsősorban a társadalombiztosítási hozzájárulás csökkentése és a termelékenység javulása miatt – lassabban nőtt, mint a bérkiáramlás, és ez a bérnövekedés inflációs hatásának erőteljes ellensúlyozó tényezője.

A Morgan Stanley londoni elemzői közölték: mindent egybevetve azzal számolnak, hogy Magyarországon és Lengyelországban az éves infláció valamikor 2019-ben éri el a jegybankok központi célszintjét.

A ház hangsúlyozza ugyanakkor szerdai tanulmányában, hogy még ebben az előrejelzési környezetben sem tapasztalja a kamatpolitika semlegesebb alapokra állításának szándékát a két jegybank részéről, sőt inkább úgy tűnik számára, hogy a magyar és a lengyel központi bank kész megengedni a jelenleginél is mélyebben negatív reálkamatok kialakulását, és hajlandók elviselni a tűrési sáv felső tartományáig gyorsuló inflációt is.

Ennek oka a Morgan Stanley londoni elemzői szerint az, hogy sem a magyar, sem a lengyel jegybank nem tart a gazdaság túlfűtötté válásától, és ebben a helyzetben a gazdasági növekedésre helyezi a hangsúlyt.

A Morgan Stanley közgazdászainak várakozása szerint mindezek alapján a kamatnormalizálás – Magyarországon a magasabb BUBOR rátával, Lengyelországban az alapkamat emelésével – legkorábban 2019 második felében válhat esedékessé.

6 hozzászólásarrow_drop_down_circle

papa.49
@cs.n.: A valóság meg köszönő viszonyba se lesz az előrejelzéssel !!!
cs.n.
Remélem, értette is valaki, miről van szó. A celebek picsafotóihoz képest ez a másik véglet. Közgazdász diplomák tömkelege híján csak annyit vágok belőle, hogy vannak londoni elemzők, akik szerint így van, meg vannak, akik szerint úgy, sőt, még azt is állítják egyesek, hogy amúgy.
papa.49
@cs.n.: A valóság meg köszönő viszonyba se lesz az előrejelzéssel !!!
namihami
És ebből az 5%-ból legalább 6-ot az Unio által ideutalt Euroknak köszönhetünk.
Tehát az annyira utált Unios támogatások nélkül sikerülne mínuszba hozni ezt a ""szárnyalást"" is.
Equus1
ahham... nem a termelékenyésg nött, sokkal inkább a gyűlölt Brüsszel pü-i támogatása. Ha elzárja a pénzcsapot az EU, akkor majd gyarapszik az ország a stadionok és templomok bérbeadásával... Ja... és a felcsúti TGV látogatottságával...
simmering73
Nincs is annál szebb, mikor egy szárnyaló gazdaság mellett éhen döglik az ember.
papa.49
@simmering73: Lásd Magyarország szegényebbik fele !!!

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.

Ingyenes hírlevél