Erős, stabil volt a gazdaság bővülése 2018 első negyedévében, amihez új elemként jelentősen hozzájárult a szolgáltató szektor növekedése – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedden az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb GDP-adatait kommentálva.
Varga Mihály pénzügyminiszter-jelölt kinevezés előtti meghallgatásán az Országgyűlés költségvetési bizottságának ülésén az Országházban 2018. május 15-én. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
A KSH közlése szerint a bruttó hazai termék (GDP) 4,4 százalékkal, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 4,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
A nemzetgazdasági miniszter hozzátette, hogy a hatéves bérmegállapodás hatásaként egyre jobban nőnek a szolgáltatások iránti igények, a vállalatok és a magánszemélyek is egyre több szolgáltatást vesznek igénybe.
Kiemelte, hogy az első negyedév kedvezőtlen időjárása és a munkanaphatás ellenére a magyar gazdaság növekedési pályán maradt, és szinte minden ágazatra kiterjed. Évek óta kétszámjegyű növekedés van a turizmusban, de visszafogott emelkedést mutatott a mezőgazdaság és az ipar is – tette hozzá.
Szólt arról is, hogy a gazdasági folyamatokat jelentős külső hatás nem érte, az első negyedévben 2 milliárd euró többlet halmozódott fel a külkereskedelmi mérlegben.
Az emelkedésben jelentős szerepe volt a "belső motorok" közül a lakásépítéseknek is, amelyek 65 százalékkal múlták felül az egy évvel ezelőttit
- jegyezte meg.
A miniszter hangsúlyozta, az eddig közzétett adatok alapján az Európai Unión belül a magyar növekedési adat "dobogós", és úgy fogalmazott: az EU első negyedévi gazdasági növekedése mintegy 2,4 százalék lehetett, így a magyar 4,7 százalékos adat erősítette a konvergenciát. Az ország hitelezés, eladósodás nélkül tud úgy nőni, hogy egyre szűkül a különbség a fejlettebb nyugat-európai országok és Magyarország között – mondta.
Forrás: MTI
A fenti ábra (2016 első negyedév) a tökéletes bizonyítéka annak, mennyire is hasít a hazai gazdaság az Unió pénze nélkül. Jól látható, hogy a térség egyértelműen legnagyobb veszteseként 0.8%-os GDP csökkenést sikerült elérnünk. Ennek oka pedig nem más, mint hogy a fent jelzett negyedévben az Unió nem utalt forrásokat a magyar állam számára. Ezek nem találgatások, hanem tények. Az ország pont annyira áll a saját lábán, mint amennyire Orbán Ráhel, vagy férje, Tiborcz István áll a sajátján. Miközben habzó szájjal támadjuk az uniós intézményeket. A Magyarország számára utalt több ezer milliárd forint egy történelmi esély volt számunkra, egy esély arra, hogy valóban újraépítsük az országot a szovjet megszállást követően. Egy esély a nyugathoz való felzárkózásra. Ezzel azonban a magyar kormány visszaélt és a pénz nagy részét sikerrel vagy ellopta, vagy elherdálta. Látszatintézkedésekre, soha meg nem térülő beruházásokra költötte azt a sok ezer milliárdot, amelyből egy jövőt lehetett volna felépíteni. Nincsenek itt saját lábak, sem önmagától működő gazdaság, melyet olyannyira szeretnénk. Egy lélegeztetőgépre kötött, élet és halál között lévő Magyarország van, melynek életben maradását Brüsszel finanszírozza. A kérdés már csak az, meddig. A számla ugyanis egyre magasabb, a betegség pedig egyre jobban elhatalmasodik.