A Külgazdasági és Külügyminisztérium feladatköre a nemzetközi energiatárgyalásokkal és a határon átnyúló fejlesztésekkel bővül, emellett az Információs Hivatal is a tárcához kerül – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter-jelölt az Országgyűlés gazdasági bizottságának keddi ülésén.

A tárcavezetői kinevezés előtti meghallgatáson Szijjártó Péter megerősítette, hogy a külügy és a külgazdaság továbbra is egy minisztériumot fog alkotni.

"Bővül a külügyi és külgazdasági tárca feladatköre" – még nagyobb területért fog felelni Szijjártó Péter

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter-jelölt érkezik a kinevezése előtti meghallgatásra az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésére, az Országházban 2018. május 15-én. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A tárca – mint mondta – továbbra is ösztönözni kívánja a beruházásokat, hiszen Magyarországnak ma már nem csak a régiós versenytársakkal, hanem több ezer kilométerre levő államokkal kell megküzdenie a befektetőkért.

Hangsúlyozta, hogy Magyarország növekedési pályája a külgazdasági folyamatokhoz kötődik és különösen érzékenyen érintik az utóbbi évek világgazdasági folyamatai. Ezek legfontosabb ágazata az autóipar, amely Magyarországon tavaly rekordösszegű, 8038 milliárd forint termelési értéket állított elő

- tette hozzá.

Az elmúlt ciklus eredményei közül kiemelte, hogy a kivitel 2014 óta minden évben rekordot döntött és tavaly már a 100 milliárd eurót is meghaladta, 2014-től 2017-ig 294 beruházással 9,8 milliárd euró befektetés érkezett, az újra befektetett tőke pedig több mint 50 százalékos éves emelkedéssel tavaly meghaladta a 6 milliárd eurót. Jelenleg 132 projekt vár döntésre, vagyis ennyi beruházás kezdődhet meg hamarosan

- közölte.

Hangsúlyozta, hogy a befektetők már nem csupán az összeszerelői kapacitást keresik, hanem kutatási és fejlesztési helyszínként is tekintenek Magyarországra, így a beruházásösztönzés nem csak a munkahelyteremtést, hanem a technológia-intenzív fejlesztéseket és a kutatásokat is támogatja.

Szijjártó Péter a következő évek fontos gazdasági alakítójának nevezte a munkaerőpiacot és azt ígérte, hogy adókedvezményekkel segítik a munkavállalói mobilitást erősítő munkáltatói támogatásokat.

Volner János jobbikos képviselő szerint a magyar külügy konfliktusokat épít, emiatt szerinte szövetségeseket vesztett a kormány a kárpátaljai magyarok ügyében.

Kifogásolta továbbá, hogy nincs elegendő magyar árualap, a magyar ipari kapacitás erősítésre szorul, a külföldi befektetések helyett pedig vegyesvállalatok létrehozását szorgalmazta.

Molnár Gyula (MSZP) szerint a keleti nyitás gazdasági eredményei elhanyagolhatóak, politikai kára viszont jelentős, a Budapest-Belgrád vasútvonal haszna pedig kérdéses.

Bősz Anett (Párbeszéd) megjegyezte, hogy a nemzetközi versenyképességi rangsorokon Magyarország nem ér el jó helyezést se világviszonylatban, se régiós szinten.

Székely Sándor (DK) azt kérdezte Szijjártó Pétertől, hogy a kormány mit fog tenni a szorosabb EU-t és erősebb uniós vezetést szorgalmazó erők győzelme esetén.

Válaszában Szijjártó Péter kiemelte, hogy a kormány kerüli a fölösleges konfliktusokat, de reagálnia kell az alaptalan vádaskodásokra és minden eszközzel megvédi a külhoni magyarokat. Magyarország a kárpátaljaiak védelmében sem maradt egyedül, hiszen három másik európai külügyminiszterrel közösen lépett föl – tette hozzá.

Kulcskérdésnek nevezte a magyar árualap megteremtését, ennek érdekében pedig a belföldi kis- és közepes cégek külpiaci támogatását ígérte, de hozzátette, hogy az itt működő multinacionális cégek kivitele a magyar beszállítókat is gyarapítja. A magyar vállalkozókat nem csak közvetlen támogatással, hanem a beszállítói hányaduk emelésével is lehet segíteni, a nemzetközi cégeket viszont nem rekesztheti ki egy 10 milliós ország – tette hozzá.

Szijjártó Péter kijelentette, hogy tényként kell elfogadni a kínaiak európai térnyerését, de – mint mondta – nem mindegy, hogy a szükséges infrastruktúra hol épül föl.

Magyarország érdeke, hogy tranzitország és logisztikai központ legyen – mondta. Megjegyezte továbbá, hogy a keleti nyitásban érintett országokba 2014 óta 15 százalékkal nőtt a kivitel, Oroszországban viszont 7 milliárd dollárnyi exportlehetőség veszett el a szankciók miatt.

A miniszterjelölt az EU jövőjéről szólva hangsúlyozta, hogy erős Európát csak erős tagállamokkal lehet építeni.

Hozzátette, hogy Magyarország a szakember-utánpótlást nem bevándorlással, hanem az oktatás korszerűsítésével, képzésekkel és vállalati támogatásokkal biztosítja.

A miniszterjelöltet a gazdasági bizottság 4 ellenszavazat és 1 tartózkodás mellett 10 szavazattal támogatta.

Forrás: MTI

5 hozzászólásarrow_drop_down_circle

RonaGyuri
a tökéletesen impotens hozzáértés látszatát is kerülő kakadú még nagyobb teret kap! =))
RonaGyuri
a tökéletesen impotens hozzáértés látszatát is kerülő kakadú még nagyobb teret kap! =))
egyvandor
Eddig mindig megúszta. Szeretném látni, hogy már tényleg felel valamiért.
tudode
KÖZJOGILAG ÉRVÉNYTELEN külügyér, a GAZDÁJÁVAL együtt, akik annyi diplomáciai érzékkel nem .. r e n d e l k e z n e k, mint az ÁGYI POLOSKÁK, amúgy fideszesen, képletesen briliánsan az állampolgárok vérének szívásához, a . p e t e . lerakásához viszont briliánsan!
.
kereső
Nagyon jól tud elefántként viselkedni a porcelánboltban.orbánnak meg ez kell.meg a becsúszó szerelésként eladni próbált( mondjuk eddig sikerült neki)-hátulról felrugás.
Zeta
Mindenhez is ért!
Legalább is elb...ni.

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.