A megyei önkormányzat nem támogatja, hogy Nógrád neve Nógrád-Hont megyére változzon. Az erről szóló határozatot – véleményezési jogukkal élve – csütörtökön hozták meg, és döntésükről tájékoztatják a Miniszterelnökséget.
A képviselők úgy ítélték meg, hogy Nógrád és Hont vármegye közös története rövidnek mondható, és a Honttól átcsatolt három település nem nevezhető a múltat továbbörökítő kapcsolódási pontnak, így a megyenév módosítása éppen a történelmi folytonosságot nem tükrözné.
A közgyűlés ülésén Skuczi Nándor (Fidesz-KDNP) elnök ismertette: a Miniszterelnökséget akkor vezető miniszter,
Lázár János 2017 márciusában kérte, hogy az önkormányzat alkosson véleményt a kérdésben. A miniszter azért javasolt névváltoztatásokat, mert úgy gondolta, hogy a megyék elnevezései ma sem tükrözik teljesen a történelmi Magyarország vármegyéinek örökségét.
A megyei közgyűlés elnöke szakmai állásfoglalást kért a megyei levéltártól, amely szerint a gazdaságföldrajz, oktatás, kultúra területén csak eseti jelleggel, felszínesen lehet bemutatni kapcsolatot a megyék között, így nehezen határozható meg a Hont megyei identitás Nógrád megyéhez viszonyítva.
Az első világháború után a szétszabdalt Hont megye 19 települése került ideiglenesen Nógrádhoz, majd a második világháború után visszaállították az 1938 novembere előtti határokat, és már csak három egykori Hont megyei település maradt. A mai napig Drégelypalánk, Hont és Ipolyvece képviseli Nógrádban az egykori Hont megyei településeket. A Magyarországon maradt honti települések többsége Pest megyéhez került, valószínűleg ez indokolta, hogy Pest megye önkormányzata vizsgálta a Pest-Pilis-Hont megye névváltozatát – írták.
A Nógrád megyei képviselők kérdések, észrevételek nélkül, egyhangúlag hozták meg a döntést.
Rebellió? A vége még az lenne, hogy az istenségébe vetett hitet is megkérdőjeleznék.