A kormány a pénzük negyedét vinné a "bevándorlást támogató" szervezetektől

A kormány benyújtotta a parlamentnek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló törvényjavaslatot.

Így nézhet ki a bevándorlási különadó

A parlament honlapjára kedden délután felkerült törvényjavaslat indoklása szerint a módosítások célja egyes kiemelt adópolitikai célok elérésének ösztönzése, a jogharmonizáció, az adózók adminisztratív terheinek csökkentése, valamint az öregségi nyugdíjra jogosult munkavállalók munkaerőpiacra történő visszavezetésének elősegítése adó- és járulékkedvezményekkel.

Fotó: Orbán Viktor Facebook-videójából részlet

A javaslat a bevándorlás okozta államháztartási többletkiadásokhoz való hozzájárulás érdekében bevándorlási különadót vezet be, amit a bevándorlást segítő magyarországi tevékenység vagy Magyarországon székhellyel rendelkező szervezet bevándorlást segítő tevékenységének anyagi támogatása után kell fizetni.

Az adó alapja a bevándorlást segítő tevékenység anyagi támogatásának értéke, mértéke az adóalap 25 százaléka. A különadóból származó bevétel kizárólag határvédelmi feladatok ellátására használható fel.

Itt van minden, ami bevándorlás-segítésnek fog számítani

Bevándorlást segítő tevékenységnek számít többek között a bevándorlás előmozdításával összefüggő médiakampány, a média szemináriumok folytatása és az abban való részvétel, a hálózatépítés és működtetés, valamint a bevándorlást pozitív színben feltüntető propaganda tevékenység, ha ezeket a bevándorlás ösztönzése érdekében végzik. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek áttelepülése nem tartozik bele a bevándorlás fogalmába.

Az adó elsődleges alanya a támogatást adó szervezet lenne

Az adó alanya elsődlegesen a támogatást nyújtó szervezet, amelynek legkésőbb a támogatás átadását követő hónap 15. napjáig nyilatkoznia kell a támogatás címzettje felé, hogy bevándorlási különadó kötelezettségét teljesítette, ennek hiányában a bevándorlást segítő tevékenységet végző szervezet válik adóalannyá. A párt és a pártalapítvány, továbbá az a szervezet, amelynek mentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság biztosítja, nem minősül adóalanynak.

Több adót is módosítanak

Amint azt Varga Mihály pénzügyminiszter a benyújtott javaslatról az MTI-nek elmondta, a módosítás "minden idők legtöbb egyszerűsítését" tartalmazza, az adócsökkentések több százmilliárd forintot hagynak a családoknál, a lakosságnál és a vállalkozásoknál.

Az szja és a társasági adó nem változik

Ismertetése szerint nem változik a 15 százalékos személyi jövedelemadó és marad a 9 százalékos társasági adó. A családi adókedvezmény bővül, a kétgyermekes családok adókedvezménye havi ötezer forinttal, 40 ezer forintra emelkedik. A vállalkozások által fizetendő szociális hozzájárulási adó jövőre 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökken. Jövőre az UHT és az ESL tej áfája is öt százalékra csökken.

Az öregségi nyugdíj mellett dolgozók jövedelme után 2019-ben már csak a 15 százalék személyi-jövedelemadót kell fizetni.

Öt adófajta megszűnik

Megszűnik öt adófajta: nem kell 75 százalékos különadót, hitelintézeti különadót vagy kulturális adót fizetni, a baleseti adó beolvad a biztosítási adóba, az egészségügyi hozzájárulás (eho) pedig a szociális hozzájárulási adóba. Az online fizetések ösztönzése érdekében 20 ezer forintig minden lakossági átutalás mentesül a pénzügyi tranzakciós illeték alól.

Nőni fog a népegészségügyi termékadó – drágulnak a pálinkák

2019-től átlagosan 20 százalékkal nő a népegészségügyi termékadó – ennek nem annyira örülnek az élelmiszeriparban, de a pálinka és az Unicum is például drágulhat.

Változik a cafeteria-rendszer

Az adóhivatal jövőre, a kifizetők adatszolgáltatását alapul véve, az egyéni vállalkozóknak is szja-bevallási tervezetet készít.

A javaslatban foglaltak szerint változik a cafeteria-rendszer. A közterhek alapjának meghatározásához a béren kívüli juttatások esetében nem kell alkalmazni az 1,18-as szorzót, viszont a SZÉP-kártya marad az egyetlen kedvező adózású cafeteria-elem, csak az annak három alszámlájára utalt támogatás minősül kedvezményes közteher-fizetés mellett adható béren kívüli juttatásnak. Így például megszűnik az eddig készpénzben kifizethető 100 ezer forintos juttatás kedvezménye is.

A szociális hozzájárulási adó is változik

Átalakul a szociális hozzájárulási adó kedvezményrendszere. Új elem a munkaerőpiacra lépők kedvezménye, amely a korábban inaktív munkavállalókat segíti. A meglévő adatok alapján a NAV fogja értesíteni a vállalkozót, hogy melyik dolgozója után vehet igénybe adókedvezményt, amely már nemcsak 100 ezer forintig, hanem a mindenkori minimálbér összegéig lesz érvényesíthető. A nyugdíjasok foglalkoztatása után jövőre már egyáltalán nem kell szociális hozzájárulást fizetnie a munkáltatónak. Ezzel párhuzamosan megszűnik a 25 év alattiak után járó automatikus kedvezmény és az 55 éven felüliek foglalkoztatásának támogatása.

A regisztrációs adóban is lesznek új dolgok

A javaslatban csökkentik a kis- és középkategóriás motorkerékpárok regisztrációs adóját, az elektromos és hibrid meghajtású motorkerékpárok regisztrációs adótétele nulla forintra csökken.

A törvényjavaslat rögzíti, hogy az egyszerűsített vállalkozói adó utoljára 2018. december 20-ig választható, ezt követően az eva-alanyiság választására nem lesz lehetőség.

A helyi adókról szóló törvény módosítása több ponton tovább egyszerűsíti az adóadminisztrációt: 2019. július 1-jétől lényegileg megszűnik a székhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz történő külön bejelentkezési, változás-bejelentési kötelezettség, mert azt kiváltja az állami adóhatóság adatközlése. Az önkormányzatok lehetőséget kapnak arra, hogy rendeletükben a beruházások után adóelőnyt fogalmazzanak meg.

(MTI)