Bezavarhat a hazai élelmiszeripar versenyképességébe, ha tovább emeli a kormány a népegészségügyi termékadót, ráadásul ezt közvetlenül a fogyasztók is megrezhetik – véli a hazai élelmiszeripar több szereplője.
A népegészségügyi termékadó (neta) tervezett emelése tovább csökkenti a magyar élelmiszeriparban az innovációra rendelkezésre álló forrásokat, ezáltal negatívan befolyásolja az élelmiszeripar versenyképességét, ráadásul veszélyezteti az ország beruházásvonzó képességét – közölték az élelmiszeripart képviselő szövetségek miután Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentette a kormány szándékát a neta emelésére kedden.
Fotó: pixabay.com CCO
A kormány terve szerint 2019-től az egészségügyi kockázatot jelentő ételek, italok (például cukros üdítők, chipsek, csokoládék, szeszes italok) esetében átlagosan 20 százalékkal nő a neta mértéke.
Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ), a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség, az Édességgyártók Szövetsége, a Hazai Snackgyártók Érdekegyeztető Fóruma közös közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy a neta emelése rendkívül kártékony hatásokkal járna, amelyek messze felülmúlják az intézkedés vélt népegészségügyi előnyeit. Ráadásul a neta fogyasztási típusú adó, vagyis az emelését a fogyasztóknak kell majd megfizetni – tették hozzá.
A helyzet megoldása érdekében a szövetségek azt kérik, hogy a törvény módosítása előtt a kormány egyeztessen a szakmai kamarával és az érdekképviseletekkel.
Felidézték, a neta 2011-es bevezetése óta lefolytatott hivatalos Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP) és az egészségügyi statisztikák bizonyították, hogy népegészségügyi szempontból az adó pozitív hatása nem kimutatható. A 2014-es OTÁP vizsgálat azt is bemutatta, hogy nem az adó hatálya alá tartozó termékcsoportok játszanak döntő szerepet a lakosság só-, és cukor bevitelében. Emellett az adó az alacsonyabb jövedelmű társadalmi rétegeket hatványozottan sújtja – tették hozzá.
Szerintük nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy a nemrégiben jelentős kormányzati segítséggel beruházásokat végrehajtó magyarországi cukorelőállítókat rendkívül hátrányosan érintené a cukor iránti gyártói kereslet csökkenése.
(MTI)
Új hozzászólás