Az Európai Unió átlagos árszínvonalához képest Bulgáriában voltak a legalacsonyabbak, Dániában pedig a legmagasabbak a fogyasztási javak.

A tanulmány az Eurostat és az OECD közös vásárlóerő paritási programja (Eurostat-OECD Purchasing Power Parity Program) részeként, 2400 árucikkre és szolgáltatásra kiterjedően készült.

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) számításában az uniós átlag a 100 százaléknak felel meg. Bulgáriában az átlagos árszínvonal ennek 48 százaléka volt, Dániában ugyanez az érték 142 százalék volt, a fogyasztási javak és szolgáltatások árszintje 42 százalékkal volt magasabb az uniós átlagnál.

Magyarország az unió egyik legolcsóbb országa

Az uniós átlag fölötti árszínvonalat mértek 12 országban. Dániát Luxemburg követi 127 százalékkal, majd Írország (125 százalék), Svédország (125 százalék), Finnország (122 százalék), Nagy-Britannia (117 százalék), Hollandia (112 százalék), Belgium (111 százalék), Franciaország (109 százalék), Ausztria (108 százalék), Németország (105 százalék) és Olaszország (101 százalék).

Magyarországon az árak az uniós átlag 62 százalékát érték el tavaly, ezzel Bulgária (48 százalék), Románia (52 százalék) és Lengyelország (56 százalék) után a negyedik legolcsóbb ország volt az Európai Unióban.

Az élelmiszerek, és az alkoholt nem tartalmazó italok ára Magyarországon az EU-átlag 82 százalékát tette ki.

Ebben a termékkategóriában Románia volt a legolcsóbb, az átlag 62 százalékával, míg Dánia a legdrágább, 150 százalékos mutatóval. További három országban, Svédországban, Ausztriában és Luxemburgban haladták meg az árak 20 százalékkal az uniós átlagot.

Öltözködni Svédországban a legdrágább, ahol az átlag 134 százalékát kell fizetni a ruhákért.

Cikk- és címlapkép: Pixabay

(MTI)

2 hozzászólásarrow_drop_down_circle

namihami
Az, hogy az átlaghoz képest hol vagyunk, az csak egy szám. Mellé kell tenni, hogy az árak átlaga mellett mekkora a bér.
Évekkel ezelőtt Olaszhonban (még líra volt) elájultunk a termékek mellé írt árcédulák nagyságán. Aztán az is kiderült, hogy a mellétett bérek is ezekkel a nullákkal végződnek. Ugyanez volt akkoriban Jugoszláviában is.
Nem az a szempont, hogy mennyi egy kiló kenyér, hanem az, hogy mennyi a mellétett fizetés. Már persze, ha van munkája a polgárnak. Mindegy, hogy egy forint vagy ezer, ha a fizetés ezzel arányos. Ebben a helyzetben a pénz mennyisége csak papír kérdése.

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.