Az euróövezet tagállamainak pénzügyminiszterei péntek hajnalra megállapodtak annak a tervnek a végső részleteiben, amely kiengedi Görögországot a nyolc éven át tartó, megszorításokat követelő pénzügyi segélyprogram harmadik részéből.

Hivatalosan is vége a görög válságnak

A 19 ország pénzügyminiszterei Luxemburgban tettek pontot a harmadik segélyprogram végére, amely augusztusban jár le. A csütörtökön kezdett és a vártnál jóval nehezebben megszületett megállapodás révén erősödhet a bizalom a befektetőkben Görögország iránt annak tudatában, hogy a görög adósságállomány kordában tartható, hogy Athén nem fog visszacsúszni reformjai megvalósításában, és hogy visszatér az önálló, piaci alapú finanszírozáshoz.

Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős biztosa történelminek harangozta be a megállapodást.

„Ma este véget ért a görög válság” – mondta.

A görög pénzügyminiszter, Evklídisz Cakalotosz szerint kormánya elégedett a megállapodással, amely nyolcévnyi megszorítás és reformsorozat végét jelenti.

Az egyezség szerint az európai hitelezők 10 évvel meghosszabbítják a régi kölcsönök nagy részének lejárati idejét, és az adósságteher könnyítésére más adósságtörlesztési engedményeket is nyújtanak. Utolsó részletként Athén 15 milliárd eurót kap, amellyel 24,1 milliárd euróra duzzaszthatja fel készpénzkészletét, ez pedig elegendő lesz Görögország pénzügyi szükségleteire 22 hónapon át a harmadik segélyprogram augusztusi lejártát követően.

A Moody's Investors Service nemzetközi hitelminősítő már februárban arra jutott, hogy a görög kormány jelenlegi kiigazítási programja érdemben javította a költségvetési helyzetet, és a görög államadós-besorolást Caa2-ről két fokozattal B3-ra, az előresorolt fedezetlen kötvények osztályzatát szintén két fokozattal Caa2/(P)Caa2-ről B3/(P)B3-ra emelte. A Moody's szerint Görögország teljesítménye a jelenlegi kiigazítási program során felülmúlta a várakozásokat, és sokkal erőteljesebb volt, mint az előző két pénzügyi program idején.

Görögország az utóbbi nyolc évben 275 milliárd euró pénzügyi támogatást kapott nemzetközi hitelezőitől, cserébe szigorú költségvetési takarékosságot, megszorító intézkedések sorának megvalósítását kellett felmutatnia. Az út rögös volt: a nyolc évre nyúlt "hét szűk esztendő" során kétszer is csaknem kiebrudalták Athént az euróövezetből.

(MTI)

Cikk- és címlapkép: pixabay.com

4 hozzászólásarrow_drop_down_circle

Jozefina
Az egyre gyengülő forint, gazdasági mutatók egyre rosszabb eredményei miatt egyszer csak összeomlik a "szárnyaló gazdaság"!!?
simmering73
Már csak egy válságövezet marad Európában. Magyarország.
Eriksson
@simmering73: Majd az is elmúlik, mint minden erőlködés. A görögök pl. mit tettek azért, hogy kijussanak a válságból? Semmit. S miért nem? Mert a válságot nem a görög nép, hanem az európai bankok idézték elő. Megtömték a görög bankokat sok milliárddal, amit aztán kamatostól visszavettek abban a pillanatban. Az adósságterhet meg valahogy elfelejtették csökkenteni.
36
Csöppet árnyalni kellene ezt az örömködést. A 177%-kos államadósságuk azért megmaradt.
Persze azzal, hogy gyengül a forint, a magyar államadósság is csak nő. Nem hiába no. Megindult a vámháború. Szórakoznak a nagyhatalmak, szívnak a kicsik.

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.

Ingyenes hírlevél