Még mindig hatalmas a különbség a budapesti és a községi általános iskolákban tanulók nyelvtudása között – derül ki a 2017-ben végzett idegen nyelvi mérés eredményeiből. Ráadásul a falvakban élő szülők közül sokan szembesülnek azzal, hogy a munkaerőpiacon hiába alapelvárás az angoltudás, gyerekeik a helyi iskolában nem tanulhatnak angolul – írja az Eduline.
Az Eduline.hu ismertette a 2017-ben elkészített idegen nyelvi mérés eredményeit, eszerint
még mindig hatalmas a különbség a budapesti és a községi általános iskolákban tanulók nyelvtudása között.
A hatodikosok több mint háromnegyede teljesítette a tantervekben előírt A1-es szintet angolból és németből, a nyolcadik évfolyamon azonban már nagyobbak a különbségek: míg angolból a nyolcadikosok majdnem kétharmada teljesített megfelelően, addig a németet tanulóknak mindössze 42 százaléka “ment át” az A2-es szintű teszten – derül ki az Oktatási Hivatal 2017-es idegen nyelvi mérésének adataiból.
2015 óta szerveznek idegen nyelvi mérést a hatodikosoknak és a nyolcadikosoknak, a tesztet azoknak kell kitölteniük, akik első idegen nyelvként angolt vagy németet tanulnak.
A felmérésben részt vevő 172 831 diák 73 százalékának az angol, 27 százalékának a német volt az első választott nyelve. A megfelelt minősítéshez legalább 60 százalékot kellett elérni.
A budapesti, németül tanuló nyolcadikosok majdnem 60 százaléka megfelelt minősítést kapott az idegen nyelvi mérésen, míg a községekben élő kortársaiknak alig több mint 38 százalékuk kapott megfelelő minősítést.
Angolból is rosszabbak a községekben és kisebb városokban élő diákok eredményei: a budapesti nyolcadikosok 80 százaléka megfelelt a mérésen, a községekben a diákok alig több mint fele, egészen pontosan 53,9 százaléka érte el az A2-es szintet.
A cikk szerint a 2017-es szövegértési és matematikai kompetenciaméréshez hasonlóan az
idegen nyelvi mérés eredményei is az észak- és dél-alföldi, valamint az észak-magyarországi iskolákban a leggyengébbek.
Az angolnál is hasonló a helyzet:
a budapesti nyolcadikosok 80 százaléka megfelelt a mérésen, a községekben ez az arány csak 54 százalék.
A felmérés eredményei alapján a községekben élő szülők zöme nem dönthet szabadon arról, gyermeke milyen nyelvet tanuljon, mert a községi iskolák 80 százaléka csak egy idegen nyelvet oktat, minden harmadik csak németet.
A kizárólag németet oktató 408 iskola közül 339 valamelyik községben található – vagyis leginkább a falvakban élő gyerekek szembesülnek azzal a helyzettel, hogy az iskolában nincs lehetőségük az angol nyelv tanulására.
A csak németet oktató községi iskolák magas aránya azért fontos mutató, mert a diákok jelentős része középiskolásként is ugyanazt a nyelvet fogja tanulni, amit általános iskolásként elkezdett – a szakgimnáziumokban és a szakközépiskolákban ugyanis továbbra is csak egy idegen nyelv oktatása kötelező. Egyedül a gimnáziumokban jelenik meg egy második idegen nyelv a kilencedik évfolyamosok órarendjében.
Vagyis a nem gimnáziumban továbbtanulók iskolai keretek között nem tanulnak majd angolt.
Forrás: eduline.hu, 24.hu
Fotók: Pixabay cco
Persze, ha többet is tud ajánlani, akkor van választék! Ez neki jó...