Nem ért egyet a munkavállalói és munkáltatói oldal a cafeteria kormányzati átszabásával

A munkaadói és munkavállalói oldal abban egyetért, hogy átlátható módon kell rendezni a cafateria-rendszert, ám a jövő évi adótörvény-tervezet erre vonatkozó elképzeléseit elutasítják.

A szociális partnerek egyetértettek a kormánnyal, hogy átlátható módon kell rendezni a cafeteria rendszerét, a jövő évi adótörvény tervezetének erről szóló fejezetét azonban nem tudják elfogadni, mert szerintük a béren kívüli juttatások családtámogatást, mobilitást, illetve öngondoskodást szolgáló elemeit fenn kell tartani – mondta a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum (VKF) Monitoring bizottságának munkaadói és munkavállalói oldalának több képviselője a hétfői egyeztetésről kedden az MTI-nek.

Fotó: pixabay.com CCO

Az ülésen tárgyaltak arról is, hogy a Varga Mihály pénzügyminiszter által beterjesztett adótörvények értelmében 2019-ben megszűnik az 55 éven felüliek foglalkoztatásának támogatása, valamint szóba került, hogy a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó (szocho) 19,5 százalékról jövőre 17,5 százalékra csökken.

A kormány már korábban bejelentette, hogy változik a cafeteria-rendszer. A közterhek alapjának meghatározásához a béren kívüli juttatások esetében nem kell alkalmazni az 1,18-as szorzót, viszont a SZÉP-kártya marad az egyetlen kedvező adózású cafeteria-elem, csak az annak három alszámlájára utalt támogatás minősül kedvezményes közteher-fizetés mellett adható béren kívüli juttatásnak.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára elmondta, hogy a szochóról azért tárgyaltak, mert csökkentése nem került bele az adótörvényekbe, hiszen az a feltétele, hogy idén 6 százalékpontos reálkereset emelkedés valósuljon meg a versenyszférában. Ebből következően a VOSZ főtitkára azt a kérdést tette fel, mi lesz, ha 2019. január 1-től lesz minimálbér emelés de nem lesz szocho-csökkentés?

A Pénzügyminisztérium (PM) az MTI-nek kedden eljutatott közleményében úgy reagált, hogy a bérmegállapodás alapján a szociális hozzájárulási adó mértéke 2019-ben 17,5 százalékra csökkenhet, ha legalább 6 százalékos lesz a reálkereseti mutató emelkedése a versenyszférában.

A cafeteria átalakításának megoldásaként Dávid Ferenc a SZÉP-kártya felhasználási lehetőségeinek bővítését javasolta. Kifejtette, a SZÉP-kártyán található három – turizmus, vendéglátás, szabadidő – zseb mellé kellene kialakítani az élelmiszer- és a tanszervásárlási alrendszert.

Kiemelte, a béren kívüli juttatások fenntartása fontos, hiszen ösztönzik a fogyasztást, egyúttal azonban hosszú távú társadalompolitikai célokat is szolgálnak, így az öngondoskodás és a mobilitás erősítését, valamint a családok támogatását.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke elmondta, ha a kormánynak fontos a családok támogatása, akkor számára nem világos, hogy miért vezetik ki az iskolakezdési támogatást a cafeteria rendszerből, illetve ha fontos a kormánynak az országhatáron belüli munkaerő mobilitása, akkor miért szűnik meg az albérleti és a lakhatási támogatás kedvezményes adóztatása?

Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke az 55 éven felüliek foglalkoztatási támogatásának megszűnéséről megjegyezte, a munkaadói és a munkavállalói oldal képviselői közösen kérték a kormányt, hogy készüljön modellszámítás a tervezett intézkedés hatásairól, hiszen az egyet jelent a munkahelyvédelmi akcióterv átalakításával.

Az akciótervnek köszönhetően többek között a 25 év alatti, a tartósan munkanélküli és az 55 év feletti munkavállalók alkalmazásakor is járulékkedvezményben részesülnek a munkaadók. Ezért is fontos, hogy a szociális partnerek tisztán lássák, a járulékkedvezmény kivezetése hogyan hat az 55 év felettiek foglalkoztatására és milyen többletköltséggel jár a munkaadóknak a korosztályba tartozók foglalkoztatása – mondta Mészáros Melinda.

Dávid Ferenc elmondta, a lépést a kormány képviselői azzal indokolták, hogy megváltozott a munkaerőpiaci helyzet, így ők már nem tartoznak a veszélyeztetett korcsoportba. A VOSZ főtitkára azonban felhívta a figyelmet azokra a vállalkozásokra, ahol a dolgozók többsége 55-64 év közötti, így foglalkoztatásuk jövőre jelentős többletköltséggel jár. A kérdéssel ráadásul szerinte azért is foglalkozni kell, mert Magyarországon 400 ezer 55-64 év közti munkavállaló dolgozik.

(MTI)