Hiányos a minősített adattal visszaélés büntetőjogi szabályozása, a jogalkotó nem kellő körültekintéssel határozta meg a visszaélés esetén feljelentésre jogosultak körét, mert a felelősségre vonás a tényállás egyes eseteiben eleve kizárt – állapította meg az Alkotmánybíróság (Ab) kedden hozott, csütörtökön közzétett határozatában.
Az Ab-nek a határozatról tájékoztató, az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az ügy ötven országgyűlési képviselő indítványozására indult. Szerintük a kifogásolt szabály egyes esetekben lehetetlenné teszi a büntetőeljárás lefolytatását minősített adattal visszaélés miatt, ezért a büntető törvénykönyv vonatkozó szabályozásának megsemmisítését kérték a testülettől.
Az Alkotmánybíróság emlékeztetett arra, hogy valamely adat minősítése akkor rendelhető el, ha a minősítéssel védhető közérdek a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott körbe tartozik. Ilyen minősítéssel védhető közérdek Magyarország szuverenitása, területi integritása, alkotmányos rendje, honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési és bűnmegelőzései tevékenysége, igazságszolgáltatási, központi pénzügyi, gazdasági tevékenysége, külügyi vagy nemzetközi kapcsolatai, állami szerve illetéktelen külső befolyástól mentes, zavartalan működésének biztosítása.
Az Ab határozatában hangsúlyozta: a büntetőhatalom gyakorlása az állam alaptörvényből fakadó kötelezettsége, ezért bűncselekmény elkövetésekor az állam köteles gondoskodni arról, hogy az elkövető felelősségre vonásáért a büntetőeljárás meginduljon.
Minősített adattal visszaéléskor büntetőeljárás indítására csak a minősítésre jogosult szerv vagy személy feljelentése alapján van lehetőség. Azokban az esetekben, amikor a feljelentés a minősítésre jogosultat érintené, az önvádra kötelezés tilalma miatt a minősítő mentesül a feljelentés kötelezettsége alól. A hatályos szabályozás alapján ilyenkor nincs egyéb lehetőség a büntetőjogi felelősségre vonásra, vagyis az állam nem tudja teljesíteni alkotmányos kötelezettségét – áll a közleményben.
Az Alkotmánybíróság szerint az összhang az alaptörvénnyel a vitatott rendelkezés megsemmisítése helyett a hatályos szabályozás kiegészítésével állítható helyre. A testület ezért jogalkotói mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet állapított meg, és felszólította az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának még az idén tegyen eleget – írták.
(MTI)
Ott van ez a fránya gyülekezési törvény módosítása is...