Kövér László elismerte, a kivándorlók a jobb megélhetés miatt mennek el

szerinte a kelet-közép-európai régióból 1990 óta Nyugat-Európába több mint 25 millió képzett fiatal és középkorú ment ki.

Idegen kultúrájú népesség bevándoroltatása helyett az Európai Unió ösztönözze az európai népesség demográfiai katasztrófájának elkerülését célzó nemzeti politikákat – szorgalmazta Kövér László, az Országgyűlés elnöke csütörtökön Varsóban, a közép- és a kelet-európai országok parlamenti csúcstalálkozóján.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke (k) és Jaroslav Bzoch, a cseh parlament játékosa (b) a visegrádi országok (V4) parlamenti labdarúgócsapatainak tornáján játszott Magyarország – Csehország mérkőzésen Balatonfüreden 2018. június 22-én

Fotó, címlapi kép: MTI/Varga György

A 26 ország – a régió uniós tagállamai, valamint a térségbeli nem EU-tagországok – részvételével rendezett értekezleten Kövér László a fenntartható fejlődés témájában szólalt fel. A demográfiai és a munkaerőpiaci fenntarthatóság kapcsán leszögezte: a Kelet- és Közép-Európa minden országában folyamatos a népességfogyás, aggasztóan csökken a munkaerő létszáma.

E vonatkozásban rámutatott: a munkaerőpiaci gondokkal küzdő nyugat-európai országok 1990 óta több mint 25 millió, 25 és 45 év közötti életkorban lévő szakképzett embert vontak ki a tágan vett kelet- és közép-európai térségből, a Baltikumtól Ukrajnán keresztül Bulgáriáig, és 2050-ig ez a szám a becslések szerint további 20 millióval növekszik.

Kövér vitathatatlannak minősítette, hogy a kivándorlók a jobb megélhetés reményében, szabad akaratukból távoztak országainkból. "De az sem vitás, hogy ezen emberek összességében 1000 milliárd eurót meghaladó képzési költségeit a kelet-közép-európai országok állami költségvetései viselték" – fűzte hozzá.

Javasolta: a térség országai, európai uniós és nem európai uniós országok egyaránt, közösen kérjenek az Európai Uniótól pénzügyi kompenzációt a kivándorolt munkaerő képzési költségeihez. Emellett vegyék rá az EU-t, hogy ösztönözze "az idegen kultúrájú népesség tömeges bevándoroltatása helyett az őshonos európai népesség demográfiai katasztrófájának elkerülését célzó, összehangolható nemzeti politikákat".

Az Országgyűlés elnöke beszélt a környezeti fenntarthatóságról is, ennek kapcsán rámutatott: növekszik a térség környezeti erőforrásainak kizsákmányolása.

Hangsúlyozta: a kelet- és közép-európai térségre is vonatkozik, hogy nem felel meg a fenntarthatóság alapkritériumainak, komoly környezeti többletterhelést eredményez itt az erőteljes gazdasági növekedés.

Úgy látta: globális és regionális viszonylatban egyaránt érdemes elgondolkodni azon, hogy a NATO-ban vállalt katonai kiadások mintájára, "illetve esetlegesen azok rovására" az országok bruttó nemzeti össztermékük egy részét, "például fél százalékot" a globális és regionális környezeti fenntarthatóságra fordítsák.

Kövér szerint a térség országai itt kezdeményező szerepet tölthetnek be, "hiszen régiónknak nemcsak a katonai biztonsága, de környezeti biztonsága is különösen sérülékeny".

Stratégiai jelentőségűnek nevezte felszólalásában a demográfiai és környezeti kérdéseket Marek Kuchcinski lengyel alsóházi elnök is. Elmondta: e téren "száz százalékban osztja" Kövér László nézeteit. A fenntartható fejlődés mellett fontosnak nevezte az európai országok egyenletes fejlődését is. E vonatkozásban kifogásolta a 2020 utáni uniós költségvetés tervét, mégpedig az agrárpolitika és a kohéziós politika tekintetében, valamint az EU keleti szomszédsági politikáját támogató források csökkentése miatt.

(MTI)