Több ponton módosította a parlament a választási szabályokat. Az Országgyűlés a kétharmados és egyszerű többséget igénylő rendelkezéseket 134 igen és 34 nem szavazattal fogadta el.
A Fidesz-frakció szavaz, elöl Orbán Viktor miniszterelnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. július 17-én. MTI Fotó: Balogh Zoltán
Szigorúbb szabályok vonatkoznak a jövőben a kampánytámogatás visszafizetésére, a választási plakátokon közzé kell tenni a megrendelő szervezet nevét, az átjelentkezések miatt a szavazatszámláló bizottságok nagyobb létszámmal működhetnek, a helyi választási iroda vezetője pedig fegyelmit kaphat, ha urnazárás után fél órával a szavazókörökben nem fejezték be a voksolást
- többek között ezt tartalmazza az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosítása, amelyet kedden fogadott el az Országgyűlés.
A parlament 134 igen, 34 nem szavazattal hagyta jóvá a Gulyás Gergely, Bajkai István, Zsigmond Barna Pál, Kocsis Máté és Németh Szilárd fideszes képviselők által benyújtott törvényjavaslatot.
Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. július 17-én. MTI Fotó: Balogh Zoltán
Az egyik legfontosabb változtatás, hogy a jövőben nemcsak a párt vezető tisztségviselőinek, hanem a párt listás és egyéni képviselőjelöltjeinek is felelőséget kell vállalniuk a kampánytámogatás visszafizetéséért.
Az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló törvény módosításával előírják azt is, hogy az a párt, amely az előző országgyűlési választásokon folyósított állami kampánytámogatással nem számolt el, nem tarthat igényt újabb kampánytámogatásra.
A választási eljárási törvény módosítása számos változást hoz azoknak, akik nem a lakcímük szerinti szavazókörben akarnak szavazni.
A hatályos szabályok szerint a szavazást megelőző második napon meg kell érkeznie az átjelentkezési kérelemnek. Ez úgy változik, hogy a kérelemnek legkésőbb a szavazást megelőző negyedik napon kell megérkeznie a helyi választási irodához.
Miniszteri rendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén a jövőben a szavazatszámláló bizottság a szavazás lebonyolításával kapcsolatos feladatait ugyanazon épületen belül egyidejűleg több, külön helyiségben is végezheti.
Részletesebben határozzák meg, hogy a helyi választási iroda vezetőjének, azaz a jegyzőnek mikor és hogyan kell kiegészítenie póttagokkal a szavazatszámláló bizottságot, ha az átjelentkező vagy a mozgóurnát igénylő választópolgárok száma azt indokolja.
A jogszabály szerint a szavazást megelőző harmadik napon a szavazatszámláló bizottságot legalább négy taggal kell kiegészíteni, ha a szavazóköri névjegyzéken szereplő választópolgárok száma az 1500 főt meghaladja, valamint a szavazóköri névjegyzékben szereplő minden további ezredik választópolgár után legalább további két fővel.
Az indoklás szerint a bizottság bővítésére vonatkozó alapvető szabályok meghatározásával a törvény biztosítja a megfelelő eszközöket az átjelentkezők szavazásának gördülékennyé tételéhez, ezért a kialakuló hosszú sorokért a jövőben a helyi választási iroda vezetője felel.
Ha az átjelentkező szavazóknak kijelölt szavazókörben nem zárják le a szavazást legkésőbb a szavazás befejezésének időpontját követő harminc percen belül, a Nemzeti Választási Iroda elnöke erről tájékoztatja a kormányhivatalt, amely fegyelmi eljárást kezdeményez a polgármesternél a választási iroda vezetőjeként mulasztó vagy kötelezettséget szegő jegyző ellen.
Az Országgyűlés elfogadott egy úgynevezett túlterjeszkedő módosító indítványt is
A választási iroda vezetőjeként eljáró jegyző elleni fegyelmi eljárás lehetőségét beleírták az önkormányzati törvénybe is, amely eredetileg nem szerepelt a módosítandó jogszabályok között.
Időközi választáson átjelentkezésre csak abban az esetben lesz lehetőség, ha a választópolgár lakóhelye és tartózkodási helye ugyanazon választókerületben van.
Pontosították a válaszborítékok érvényességének szabályait, így a választópolgár bármilyen borítékban elküldheti a levélszavazatot
Lehetővé válik, hogy a választó a borítékot postán adja fel, személyesen elvigye vagy meghatalmazás nélkül bárkivel elküldhesse a választási szerveknek.
Nem eredményezi a szavazási irat érvénytelenségét a többi között az, ha a válaszboríték kis mértékben sérült, de sem betenni, sem kivenni nem lehet belőle iratot.
Kampányidőszakban továbbra is engedély és bejelentés nélkül készíthetnek a jelöltek plakátot, de azon minden esetben fel kell tüntetni a kiadó nevét, székhelyét és a kiadásért felelős személy nevét.
Plakát elhelyezéséhez pedig előzetes, írásbeli hozzájárulás kell a magántulajdonban álló dolog tulajdonosától vagy bérlőjétől, vagy az állami, önkormányzati tulajdonban lévő dolgon a vagyonkezelői jog gyakorlójától.
Lehetővé válik, hogy a választópolgárok adatait nem, életkor vagy lakcím szerinti csoportosításban kérje ki a jelölt, illetve a jelölő szervezet.
A levélszavazás korábbi megkezdésének elősegítésével indokolták, hogy a jelölt és a lista bejelentését korábbi időpontra, a szavazást megelőző harminchetedik és harminchatodik napra változtatták. A hatályos szabályozás szerint egyéni választókerületi jelöltet legkésőbb a szavazást megelőző harmincnegyedik napon, míg az országos listát legkésőbb a szavazást megelőző harmincharmadik napon kell bejelenteni.
A törvény – a szavazókörök és választókerületek nyilvántartásának adattartalmára vonatkozó melléklet kivételével – szeptember 1-jén lép hatályba.
Forrás: MTI
15 hozzászólásarrow_drop_down_circle
A státusz keresztények megszavazzák, majd meggyónják és feloldozást nyernek Tömjén Zsolttól, két vadászat közben.
Mit kell ezzel annyit lacafacázni. Hiszen erre megy ki a dolog. A többi szimpla orbanizmus.
Új hozzászólás