Hazánkban is felütötte fejét a nyugat-nílusi láz, a múlt héten itt volt a legtöbb megbetegedés

Magyarországon volt a legtöbb megbetegedés a múlt héten.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ adataira hivatkozva közölte a hvg.hu, hogy hazánkban volt a legtöbb nyugat-nílusi láz miatti megbetegedés a múlt héten az egész Európai Unióban.

Ennél nagyobb számban csak Szerbiában – 24 eset – észlelték a lázat, de déli szomszédunk nem uniós tagállam. Az augusztus 10-e és 16-a közötti időszakra vonatkozó legfrissebb adatok szerint az EU-n belül "41-en fertőződtek meg a betegséggel, Magyarországról 16-an, Görögországból 15-en, Romániából 8-an, Horvátországból ketten" – olvasható a cikkben.

Fotó: pixabay.com CCO

Magyarországon nem követelt halálos áldozatot idén eddig még a nyugat-nílusi láz, de Görögországban egy, míg Szerbiában ketten haltak bele a fertőzésbe. Horvátországban pedig olyan helyen is megjelent a láz, ahol eddig nem tapasztalták.

"Magyarországon Bács-Kiskun megyéből jelentették a legtöbb fertőzést az elmúlt időszakban, ötöt, Pest megyéből hármat, Budapestről kettőt.

2018-ban Magyarországról már 39 fertőzést jelentettek, eddig senki nem halt bele a fertőzésbe. (Szerbiában már 11-en, Görögországban 4-en, Olaszországban 3-an, Koszovóban és Romániában 1-1 ember.)" – írja a hvg.hu.

Meg kell előzni a szúnyogcsípést

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Kórházhigiénés és Járványügyi Felügyeleti Főosztályának osztályvezetője a nyugat-nílusi vírus szerbiai megjelenése miatt még augusztus 2-án adott ki figyelmeztetést, amelyet az MTI közölt.

Magyarországon nem fordul elő tömegesen a vírus – tette hozzá Molnár Zsuzsanna.

Elmondta: a vírust a költöző madarak hozzák be Európába, és a szúnyogok terjesztik. Az ember szúnyogcsípés révén fertőződik meg, a betegség emberről emberre természetes úton nem terjed.

Azokon a területeken azonban, ahol a vírus cirkulál, a véradományok gyűjtését fel kell függeszteni. Ha valaki akár egy éjszakát is töltött olyan helyen, ahol megjelent a vírus, azt 28 napra ki kell zárni a véradók közül – hangsúlyozta.

A betegségre specifikus terápia nincs, csak tüneti kezelést lehet alkalmazni. Oltóanyag nem áll rendelkezésre, a kísérleti vakcinák még fejlesztés alatt állnak – közölte Molnár Zsuzsanna.

A szakember szerint a szúnyogcsípést kell megelőzni, elkerülni. Csökkenteni kell a szúnyogtenyészhelyek számát, szúnyoghálót, szúnyogriasztót kell alkalmazni. Mivel a szúnyogok szürkületben, hajnalban támadnak, ilyenkor érdemes hosszú szárú nadrágot hordani.

Az osztályvezető tájékoztatása szerint a fertőződést követően 80 százalékában tünetmentes marad az ember. A szúnyogcsípés után 3-14 nap múlva jelentkezhetnek az első tünetek. A fertőzés jellemzően influenzaszerű tüneteket okoz: láz, fejfájás, gyengeség, izom- és ízületi fájdalom, rossz közérzet, étvágytalanság, esetleg nyirokcsomó-megnagyobbodás, de bőrkiütés is megjelenhet.

Az emberek az esetek többségében 3-6 nap alatt meggyógyulnak, de súlyos esetekben idegrendszeri tünetek is jelentkezhetnek, és agyvelő- vagy agyhártyagyulladás is kialakulhat. Ez jellemzően a 60 éven felülieket érinti. A tünetek: fejfájás, láz, tarkómerevség, zavartság, merevség, görcsök, mozgáskoordinációs zavarok. Az immungyengeséggel járó állapotok növelik az elhalálozás kockázatát.

Tavaly 23 megbetegedést regisztráltak Magyarországon. Mivel most korábban kezdődött a szezon, idén akár több is lehet a megbetegedések száma, mint tavaly. Különösen azért, mert ebben az évben feltételezhetően a tavaszi időjárás is a szúnyogok szaporodásának kedvezett.

(hvg.hu/MTI)