Magyarországnak olyan struktúrára, szabályozásra és finanszírozási modellre van szüksége, amely minél hatékonyabban támogatja a kutatási és innovációs törekvéseket. Érdemes újragondolni az akadémiai kutatóintézet státuszát is – mondta az innovációs és technológiai miniszter a Debreceni Egyetem (DE) vasárnapi ünnepi tanévnyitó szenátusi ülésén.
Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
Palkovics László kiemelte: a kormány célja, hogy Magyarország a jelenleginél hangsúlyosabban legyen jelen a világ innovációs és tudományos térképén.
Hozzátette: az utóbbi években az ország nagyon sok pénzt költött innovációra és kutatásokra, ez azonban az eredményekben nem mutatkozott meg eléggé.
"Olyan szinergiát kell létrehozni a kutatóintézetek és az egyetemek között, amely mindegyik szereplőt egyformán erősíti" – fogalmazott a miniszter, megjegyezve, hogy jelenleg ugyan ezek sok szállal kötődnek egymáshoz, de más fenntartó alatt működnek, ami az anyagi és a humánerőforrások pazarlásához vezet.
Kiemelte: összevonással létrejöhet egy olyan stabil tudományos bázis, amely a meglévő kapacitások jobb kihasználásával nemzetközi mércével mérve is magasabb szintű kutatási tevékenységet, kiemelkedő kutatási eredmények elérését teheti lehetővé.
Palkovics László a Debreceni Egyetemet Kelet-Magyarország olyan meghatározó szellemi központjának nevezte, amely a gazdaságfejlesztés területén is jelentős szerepet vállal. Az egyetem célja, hogy a következő évtizedben a régió innovációs és technológiai központjává váljon – tette hozzá.
Emlékeztetett: olyan multinacionális nagyvállalatok, mint a Thyssenkrupp és a Continental után a világ egyik legnagyobb autógyára, a BMW is Debrecent választotta új gyára helyszínéül. Ez hatalmas kihívás a városnak és az egyetemnek is – mondta, hozzátéve, hogy az egyetem és a BMW között a következő hónapokban meg kell teremteni azt a szimbiózist, amely Győrben és Kecskeméten létrejött a helyi felsőoktatás és az Audi, illetve a Mercedes között.
"Az egyetem fejlesztési terveinek összhangban kell lenniük azzal, amit a BMW és a többi technológiai cég szeretne megvalósítani debreceni gyáraiban" – fogalmazott.
Szilvássy Zoltán, a DE rektora hangsúlyozta: az intézmény jogelődje, a református kollégium 480 évvel ezelőtt, 1538-ban jött létre, azóta a debreceni egyetemi képzés folyamatosan működik. Európa legdinamikusabban fejlődő részét jelenleg a V4-országok jelentik, erre a helyzetre az egyetemnek is reagálnia kell, a többi között a vállalati együttműködések terén – fűzte hozzá.
Kósa Lajos (Fidesz), Debrecen országgyűlési képviselője hangsúlyozta: a DE az ország egyik legnagyobb egyeteme, az egyik legszélesebb képzési spektrummal.
Hozzátette: az intézmény a sportban is piacvezető, sportegyesülete, a DEAC több mint 1500 igazolt versenyzőjével az ország egyik legnagyobbja. Kósa Lajos szerint a több első osztályú csapattal is rendelkező debreceni egyetemi sportot létesítményfejlesztéssel, például sportcsarnoképítéssel is segíteni kell, ez is hozzájárul ahhoz, hogy a debreceni régió meghatározó egyetemévé váljon.
A Debreceni Egyetemen több mint 30 ezer hallgató, mintegy 9500 elsőéves kezdte meg tanulmányait. A felsőoktatási intézményben 116 országból 5500 külföldi diák tanul.
(MTI)
17 hozzászólásarrow_drop_down_circle
A politikai nem tantervbe ugat bele és, hogy mit kutasson egy tudós parancsszóra, hanem valéóban politikai alapon meghatározza, hogy mire milyen arányban ad forrásokat egy jobb bal kormány. Nálunk minden anyját is eladó féreg politikus valamiféle polihisztor. persze nyilván nem az csak utasítást hajt végre..
Volt egy 10 év 89 utáni években, ahol ez legalább látszat szinten megvolt. Az első fidesz kormány is talán ennek még része volt, de hát akkor te még óvodás lehettél...
Új hozzászólás