Csányi: az OTP eredménye idén elérheti az 1 milliárd eurót

Az OTP Bank Nyrt. idei eredménye történelmi léptékű lesz, eléri az 1 milliárd eurót, vagy nagyon közel lesz hozzá; ennél biztosabbat azért nem lehet mondani, mert nem tudni, hogyan alakul majd az euró árfolyama – mondta Csányi Sándor csütörtökön, a BÉT 50 konferencián.

Fotó: Illyés Tibor/MTI

Az OTP elnök-vezérigazgatója a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) által idén már harmadszor megrendezett középvállalati csúcstalálkozón a tervezett akvizíciókról elmondta, hogy most is folynak átvilágítások a szomszédos országokban, vannak nagyon ígéretesek közöttük, amelyekkel az első helyet is megszerezhetik az adott országban. A OTP eddig több mint 200 célpontot vizsgált meg általánosan, és 70-et részletekbe menően, így alakult ki a bankcsoport, amely már 10 országban van jelen.

Elmondta, most a fiókok és a létszám 75 százalékát, a hitelállomány 60 százalékát és az eredmény 40 százalékát biztosítják a külföldi bankok. Az eredményhez való hozzájárulásuk azért kisebb, mert sok helyen csak kis bankot tudtak vásárolni. A második fázisban a bank ezért elsősorban azokra az országokra koncentrált, amelyekben kicsi volt a részesedése – közölte.

Azt várják, hogy a külföldi leányvállalatok hozzájárulása a bankcsoport profitjához a jövőben nőni fog

- mondta Csányi Sándor. Hozzátette, az OTP a régióban a legnagyobb bankok közé tartozik, és a következő években ezeket a bankokat remélhetőleg "le fogja lépni".

Kifejtette, hogy újra elkezdtek terjeszkedni és invesztálni, ami annak köszönhető, hogy 2015 után a magyar gazdaság egyre jobb állapotba került. Úgy vélekedett,

a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kiváló intézkedéseket tett a gazdaság növekedése és a stabilizáció érdekében – ezek között említette a devizahitelek rendezését, a kamatcsökkentést és a növekedési hitelprogram bevezetését –, eközben olyan intézkedéseket hozva, amelyek eredményeképpen a hitelbővülés nem fog úgy visszaütni, mint a devizahitelek esetében.

A devizahitelekről kifejtette: általában a bankokat okolják ezért, de a hatóságok legalább olyan felelősek, mert meg kellett volna állítani ezt a folyamatot. Bár a veszélyt az OTP jelezte mindenhol, nem történtek intézkedések. A válság előtti fellendülésnek a bankok és a vállalkozások is megfizették az árát az elnök-vezérigazgató szerint, hitelszűke köszöntött be. Hozzátette, bízik abban, hogy a 2016 óta tartó fellendülés tartósabb lesz, mint az előző.

A bankvezér felhívta a figyelmet arra, hogy a forinthiteleknek kamatkockázatuk van, ha nem fix kamatozású, hosszú lejáratú hitelek, vagy nincsenek más módon fedezve. A kamatpálya nem kiszámítható, ami biztos, hogy a kamat nem marad ilyen alacsonyan – mondta. Az Egyesült Államokban már megkezdődött a kamatnövekedés és Európában is. Ahogy a 60-as években nem tudtunk kimaradni az energiaár-növekedéséből, a kamatnövekedés is be fog gyűrűzni előbb-utóbb – hangsúlyozta.

Az elnök-vezérigazgató egyebek mellett beszélt arról is, hogy a vállalkozások 99,8 százaléka Európában és Magyarországon is kis- és középvállalkozás (kkv), a nem pénzügyi szektorban ők foglalkoztatják az alkalmazottak közel 70 százalékát. Nem minden ágazatban vannak azonban egyformán jelen, az építőiparban, a mezőgazdaságban, a szolgáltatások, a szállítás és a vendéglátás terén nagyon erős a kisvállalati szektor Magyarországon, míg az iparban keveset találni. Utóbbinak az lehet az oka, hogy az iparban nagyobb a humán- és a pénztőke iránti igény, jelentős befektetéseket kell végrehajtani, ha lépést akarnak tartani a technológiai fejlődéssel, és a beszerzési valamint az értékesítési piacon sem tudnak eléggé versenytársai lenni a nagy szereplőknek – fejtette ki. Az építőiparban, a mezőgazdaságban és a szolgáltatási szektorban az elmúlt két évben a beruházások 82 százalékát a kkv-k hajtották végre, és talán ebből következően az elmúlt két évi 1200 milliárd forintos hitelnövekményből 800 milliárdot a kkv-k vettek fel – mondta.

Úgy vélte, a magyar kkv-knak két területen vannak jobb lehetőségeik, mint európai társaiknak: az állami támogatások, valamint a közbeszerzések területén, illetve a finanszírozás elérhetőségében, míg a többi területen elmaradásban vannak.

Az OTP a kkv-hitelállomány 10-12 százalékos bővülésére számít a következő években, így 2030-ra a GDP-arányos hitelállomány nagyjából az európai fejlett országokénak megfelelő lehet – ismertette.

Végh Richárd, a BÉT vezérigazgatója köszöntőjében elmondta:

a magyar középvállalatok válaszút elé érkeztek, mert egyszerre jelentkezik a munkaerőhiány, a digitalizáció és a generációváltás kihívása. Az elmúlt három évben megteremtették a feltételeit annak, hogy a BÉT legyen a magyar középvállalatok szintlépésének az egyik legjelentősebb platformja. Komplett, több lépcsős szolgáltatáscsomagot alakítottak ki, hogy megkönnyítsék a középvállalatok tőkepiaci megjelenését

- mondta.

Közölte, az Elit-programban már 12 cég vesz részt, amelyek a tőkeági finanszírozási lehetőségek mellett a nagyvállalatokra is jellemző irányítási módszereket sajátíthatnak el, és nemzetközi üzleti kapcsolatokat is építhetnek. A mentori programban európai uniós pályázati forrásból lehet finanszírozni a tőzsdére lépést előkészítő vállalatfejlesztéseket és a tanácsadói költségeket.

Ismertette, a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap 1-2 milliárd forintos tőkebefektetést is megvalósíthat a tőzsdei bevezetést megelőzően vagy annak folyamán. Az új szolgáltatások központi eleme pedig a BÉT Xtend középvállalati piac, amelyet nemzetközi gyakorlat alapján alakítottak ki, kifejezetten a növekedési pályán lévő középvállalatok igényeire szabva – mondta.

(MTI)