Egyelőre nem enyhül az aszály, a középtávú csapadék-előrejelzések szerint is leghamarabb a jövő hét közepén, végén jöhet számottevő eső – írta az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn a honlapján.
Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI
Kiemelték: egyre nagyobb a csapadékhiány,
csak az elmúlt 30 nap során 20-50 milliméterrel kevesebb esett az átlagosnál.
Ennek nyomán a talaj egyre szárazabb: a felső 20 centiméteres réteg délnyugaton és északkeleten kisebb körzetekben még tartalmaz nedvességet, de főleg a mélyebb rétegekben és elsősorban a Balatontól keletre lévő országrészben már kritikus a nedvességhiány. Sokfelé 150 milliméter körüli csapadékmennyiség hiányzik a talajból a felső 1 méteres talajrétegben.
A kikelt és jellemzően 4-6, illetve 6-8 leveles fázisban lévő repce fejlődéséhez a Dunántúlon még van nedvesség a talajban, s a szeptember végi eső északkeleten is segített valamit. Azonban
az ország középső részein, ahol nagyon régóta alig esett, nagy területen hiányos a kelés, sokfelé kritikus a helyzet.
Az őszi búza vetése és az azt megelőző talaj-előkészítés is zajlik, de a száraz talajban nem vagy csak nehezen indul a kelés, és a talajmunkák is nehezen végezhetők. A kukorica betakarítása és a szőlő szürete is a végéhez közelít, ezeknek a munkafolyamatnak kedvező a száraz időjárás.
Az előrejelzés szerint a következő bő egy hét során nem sok változás várható az időjárásban, enyhe, nagyrészt napos, száraz idő valószínű. Csapadékra ezen a héten egyáltalán nem lehet számítani. Fagymentesek lesznek az éjszakák,
a minimumok 4-10, a maximumok eleinte 20-25, a hét végén 18-23 Celsius-fok között alakulnak majd. Változás legközelebb a jövő hét közepén lehet.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat az agro.met.hu oldalán folyamatosan közli a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló információkat. Az aktuális munkák tervezéséhez a rövid távú döntéseknél érdemes követni a tízpercenként frissülő radaradatok mellett az előrejelzéseket, a speciális agrometeorológiai elemeket tartalmazó, 12 óránként frissülő modell előrejelzéseket, de akár a 6-12 óránként frissülő térképes modell előrejelzéseket is – írta a honlapján a meteorológiai szolgálat.
(MTI)
12 hozzászólásarrow_drop_down_circle
A víz de még az árvíz is az erőforrás. Árpád-kori eleink tudták ezt. Hol van a helye az árvíznek? Magyarul értjük, tudjuk a választ. Ugyanis nem bonyolult.
Az ártéren.
Eleink az árterek terepszintje fölé kiemelt, a mainál 20-szor sűrűbb csatorna hálózattal juttatták ki az árt annak a terére. :-)
Gravitációsan!
Ma a belvizeket a Tisza középvizi vízhozamát felülmúló összegzett vízhozamú átemelőkkel "oldjuk meg".
A mesterséges középső szintes fenekű csatornák fenékszintje valahol a középvízinél, vagy kissé alatta lehetett.
Történelmi toposz a KM-e árpád-kori élelem, hal, vad, gyümölcs bősége. Csak ezt a bőséget a természet (hatalmas nagy lapos feltöltődő ártereink és szélsőséges vízjárású folyóink) és a korai köznépi magyarság agro- és vízgazdálkodás technológiai ismereteinek (és grandiózus földmunkájának) együttese eredményezte.
Árpád hont foglaló, szerintük visszajövő magyarjai ehhez vajmi keveset tettek (semmit). Az árokrendszer kiásásához nagyságrendileg és minimum 10 ezer embernek 100 évi munkájára volt szükség. Ez a sűrű árok-csatorna rendszer a 900-as évek elején már működött! Nem kizárt korábbi, vagy jóval korábbi kezdete sem, ahogy a nyilván magyarul beszélő köznép is itt kellett hogy legyen már korábban is, igaz ez utóbbi észrevételem már a sajátom. Hiszen nekünk gyöttment szittyának kell lennünk, akik mindent a fejlett Eu-tól tanultak meg, hát ahogy a szeretetet, úgy a csatornázást, a halastavakat sem a papoktól tanultuk.
Mindezt 15. éve tudhatnánk (a vízügy is tudhatná), ha olvasnánk Takács Károly régész kutatásainak az eredményét:
Rövid ismertető:
www.origo.hu/kornyezet/20130528-ontozes-mezogazdasag-arpad-kori-csatornarendszer-halasto-legelo-ret-kozepkor.html
Részletes:
epa.oszk.hu/00400/00414/00001/pdf/takacskaroly.pdf
A vagy harmincadik éve megismert ártéri vagy fokgazdálkodás ennek a grandiózus rendszernek a török háborúk időszakában...
... a török háborúk időszakában leromlott - elfajzott maradványa volt csupán. :-(
Tanulni az okosabbtól nem szégyen és ha történetesen ők az eleink voltak, az csak külön öröm.
Amit a reformkortól kezdve vízgazdálkodás címen művelünk az az állandó csapadék többletű országok lejtős csatornázásának az ész nélküli átvétele. Ugyanis a KM-e csapadéka szélsőségesen változó. Ezért amikor belvizes időszak volt, akkor a sziket kimosattuk és elfolyattuk.
Az intenzív öntözéses mezőgazdaság pont a mi klímánkon a fenntartható!
...nem-e lehetne-e(sic) tisztelt Elnök úr az országunkon átfolyó mérhetetlen gazdag vízkincscsel foglalkoznia?...ez kézzel fogható... vagy úgy is a pusztába kiáltana?
Miért ellenzik? Azért hogy vegyünk orosz olajat és földgázt (nehogy már saját magunkat részben ellássuk!), nehogy már még több mezőgazdasági terméket állítsunk elő és hogy az Eu legnagyobb vizi-útja a Duna-Rajna-Majna csatorna kihasználatlan legyen. :-(
Hogy ez kinek az érdeke? Nem a mi érdekünk és nem az Eu érdeke. A maradék szereplőkből tessék válogatni, meglesz a tettes, meglesz az is hogy politikumunk kivel kollaborál. :-(
És csak onnan indultunk, hogy nem esik az eső. :-)
ELŐFIZETÉS
Illiberálisok egymás közt
Recep Tayyip Erdogan török elnök néhány napja Németországban járt. A német-török viszony évek óta nem éppen felhőtlen, kivált a 2016. júliusi puccskísérlet óta, amikor a török elnök szerint az Egyesült Államokban élő prédikátor, Fethullah Gülen hívei akarták megdönteni hatalmát. Bár kézzel fogható bizonyíték nincs erre - a rezsim egyes tisztek nem feltétlenül meggyőző vallomásaira hivatkozik -, a kormány elképesztő bosszúhadjáratot indított a gülenisták ellen, több mint 77 ezer embert tartóztattak le, 160 ezren vesztették el állásukat, 15 ezer tanár engedélyét vonták be, médiaházak, lapok, televíziók sorát zárták be. A gyűlöletkampány egy másik szörnyű korszak emlékét idézte.
társadalmi célú hirdetés
Németországnak ezért kötelessége is volt, hogy figyelmeztesse Erdogant az emberi jogok tiszteletben tartására. A német vezetők ezt a török elnök legutóbbi látogatása során is megtették, amit Erdogan meglehetősen rossz néven vett. Amint a hazafelé tartó repülőgép fedélzetén elmondta, német vendéglátói „barátságtalanok” voltak vele.
Azt viszont tudhatja, hogy ma úgyszólván hazai pályán fogadják Budapesten. Orbán Viktor részéről nem kell semmiféle kellemetlen megjegyzésre sem számítania. A magyar kormányt ugyanis cseppet sem zavarják az emberi jogsértések, a tömeges letartóztatások, mások megbélyegzése. A magyar kormányfő talán irigyli is török kollégáját, lám, ott még egyszerűbb elhallgattatni a másként gondolkodókat, még könnyebb teljesen koholt vádak alapján lejáratni és a rendszer ellenségének kikiáltani valakit. Elvégre Orbán még csak álmodozhat olyan hadseregről és titkosszolgálatról, mint amilyennel Törökország rendelkezik.
Tudjuk, a Nyugat folyamatosan hanyatlik, és mi roppant büszkék vagyunk keleti (türk) gyökereinkre. Az azonban mégiscsak figyelemreméltó, hogy bár Erdogan is jó kapcsolatokra törekszik Vlagyimir...
Folyami viziút kihasználtságra a jóval kisebb Rajna - Majna mostani állapotja.
www.marinetraffic.com/en/ais/home/centerx:7.5/centery:51.0/zoom:7
Ha eltolod a Duna felé, a sógoréktól Pozsonyig, esetleg Bp-ig van némi belvizi hajó forgalom, de meg sem közelíti a Rajnáét. :-( És ez csak a hajózás.
Többpártunk és mindenkori szabadon? választott kurmányunk évek óta szeretne csinálni egy öntözési hivatalt. Előtte meg kellene ismertetni a régi józan paraszti vízgazdálkodásunkat hivatalnokokkal, egyben ki is derülne, miért nincs rájuk szükség. Eleinknek csatornáik voltak igen nagy számban (Takács Károly kiásta, figyelem a régészet az természet tudomány!), hivatalról nincs írásos emlék (na ez meg persze agitPRop volt már akkor is :-().
Az öntözésen túl az is kiderülne, hogy nem hátrafelé nyilazó "szittya magyar szítja" a mi népünk hanem a mainál is fejlettebb vízgazdálkodást folytattak paraszti eleink (hivatal nélkül!). Ja és még az is kiderülne hogy nem jöttünk mi sehonnan sem, de ez már messzebbre vezetne.
lehetetlenné a jó termést,ergo a hármas szabályt!
-az "aszály"
-a "viszály" és
-a "muszáj"
A vízzel "csak" két probléma szokott lenni. Ha túl sok, vagy ha túl kevés van belőle.
Most - százötvenedik - százhetvenedik - kétszázadik éve nálunk csak az a probléma hogy sokszor túl kevés, sokszor meg túl sok. A víz. :-(
Nem az égiekre - csapadékra kellene hagyatkozni, hanem a hasznosítatlanul elfolyó felszíni vizeinkre. :-( De persze lehet humorizálni bajszosszar bajuszán. :-(
www.vizugy.hu/?mapModule=OpGrafikon&AllomasVOA=16496188-97AB-11D4-BB62-00508BA24287&mapData=Idosor#mapModule
Új hozzászólás