Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) megállapítása szerint szabályszerű volt a 2017-es költségvetés végrehajtása, a hiány és az államadósság alakulása megfelelt a jogszabályi előírásoknak és az uniós feltételeknek – mondta Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke a zárszámadásról szóló javaslat vitájában szerdán az Országgyűlésben.
Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke az ÁSZ jelentését ismerteti Magyarország 2017. évi központi költségvetése zárszámadásának általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. október 17-én. MTI/Soós Lajos
A zárszámadási törvényjavaslat megalapozott, az abban szerepeltetett adatok megbízhatóak
- jelentette ki az ÁSZ elnöke.
Domokos László elmondta: a törvényben előírt ellenőrzési kötelezettsége mellett az ÁSZ ezúttal is készített makrogazdasági elemzést a tavalyi év költségvetési és a gazdasági folyamatairól.
Eszerint 2017-ben Magyarország gazdasági növekedése a vártnál kedvezőbben alakult, a GDP növekedési üteme az előző évhez viszonyítva 4,1 százalékos volt, 1 százalékponttal volt magasabb a 2017-es költségvetési törvényben előre jelzettnél.
Közlése szerint a gazdasági növekedés fő hajtóerejét a beruházások képezték: a nemzetgazdasági beruházások volumene 2017-ben 18,2 százalékkal nőtt, az építési beruházásoké 21 százalékkal, a gép- és berendezés-beruházásoké 13 százalékkal.
A makrogazdasági folyamatokról szólva kiemelte azt is, hogy
az alkalmazásban állók havi bruttó és nettó átlagkeresete 2016-ról 2017-re 12,9 százalékkal emelkedett, a reálkereset pedig 2017-ben 10,3 százalékkal nőtt.
A foglalkoztatottak száma a versenyszférában 2,9 százalékkal emelkedett, míg a közszféra létszáma – a közfoglalkoztatás tudatos csökkentésének következtében – 3,5 százalékkal csökkent, a foglalkoztatási ráta pedig elérte a 68 százalékot – tette hozzá Domokos László, aki rámutatott arra is, hogy 2017-ben az adórendszer továbbra is a fogyasztási-forgalmi típusú adókat részesítette előnyben, a jövedelmeket terhelő adók súlya csökkent.
Nőnek a bérek és a fogyasztás, megbízhatóan érkeznek a költségvetésbe az adóbevételek
- összegzett Domokos László, aki szerint a pozitív makrogazdasági folyamatok fenntarthatóságát az ÁSZ a 2018-ról szóló elemzései is alátámasztják.
Hozzátette: meggyőződése ugyanakkor, hogy a pozitív makrogazdasági folyamatok fenntarthatóságához folytatni kell az adóbeszedés hatékonyságát fejlesztő programokat, vagyis a kifehérítést, ki kell aknázni a digitalizációban rejlő lehetőségeket és mérni kell a közpénzek felhasználásának eredményességét.
Domokos László felhívta a figyelmet arra, hogy a számvevőszéki ellenőrzés a zárszámadási törvényjavaslat megalapozottságát nem befolyásoló szabályszerűségi hibákat tárt fel az ellenőrzött szervezetek mintegy harmadánál, amelyek szabályozási hiányosságokhoz, a gazdálkodási jogkörök nem szabályszerű gyakorlásához kapcsolódtak.
Több egészségügyi intézmény esetében a minősítést nem befolyásoló hiba volt, hogy az államháztartási törvény előírásainak megsértésével, a szabad előirányzat mértékét meghaladóan történt kötelezettségvállalás
- emelte ki. Hozzátette: lényegességi szintet meghaladó összértékű megbízhatósági hibát a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap előirányzatai terhére végrehajtott kifizetéseknél tárt fel az ellenőrzés.
Az ÁSZ elnöke a kitért arra is, hogy a tavalyi év végén, az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya a törvényi előirányzatnál lényegesen nagyobb lett, részben az Európai uniós bevételek alulteljesülése, részben a kormány tudatos döntései következtében. Úgy értékelt: az uniós források hazai költségvetési megelőlegezése, és ezáltal pályáztatás felgyorsítása a pénzforgalmi hiányt időszakosan megnövelte, mégis célszerű, az anticiklikus költségvetési politika mozgásterét bővítő lépésnek tekinthető.
Az uniós források megelőlegezésével lényegesen tompítani lehetett az uniós forrásfelhasználás 2007-2013 közötti támogatási ciklusra jellemző hullámzását, és a vállalkozásokat érdekeltté lehetett tenni a forrásfelhasználásban – jelentette ki. Az ÁSZ elnöke szerint az uniós források megelőlegezése tartalékképzésként is szolgált, mivel a megelőlegezett összeget a későbbi években az EU megtéríti Magyarország számára.
Domokos László arra is felhívta a figyelmet, hogy az ÁSZ makrogazdasági elemzése szerint az állami feladatellátásra fordított források mindegyik fő funkció esetében növekedtek 2016-hoz képest, kivéve az államadósság-kezelést. 2017-ben védelemre, a terrorcselekmények megelőzésére, rendvédelemre és a közbiztonság javítására, valamint a migrációs nyomás kezelésével kapcsolatos fejlesztésekre fordított jelentősen többet a kormány.
Oktatásra, egészségügyre, társadalombiztosításra 2017-ben az államháztartás kiadásainak 55,2 százalékát költötték, ami az előző évhez képest 860,4 milliárd forinttal több, miközben az államadósság-kezelés kiadásai a 2016. évi összegnél 0,7 százalékponttal kedvezőbbek lettek
- ismertette.
Ezzel kapcsolatban megjegyezte: szerinte érdemi vitát kell folytatni arról, milyen méretű állammal szeretne Magyarország versenyképes lenni a következő években.
Az-e a pozitív, hogy mindig minden területen többet költ az állam, vagy pedig az, hogy egy kisebb állam, kisebb adórendszerrel, de kevésbé gondoskodó környezetet teremt? – Domokos László szerint ezt a kérdés a mindennapi gazdaságpolitika homlokterébe kell helyezni, hiszen ez határozhatja meg, hogy Magyarország hosszabb távú pályáját. Megjegyezte: a visegrádi és a környező országokban kisebb állam a jellemző, kisebb az újraelosztás mértéke és az adóbeszedés aránya is.
Forrás: MTI
És ez tényleg így volt!