12 év alatt megduplázódó béreket vár a jegybank

Az évi 7-8 százalékos nettó reálnövekedést várnak a következő 12 évben a jegybank elemzői, ha a kormány végrehajtja a javaslataikat. 2030-ra megduplázódhatnak a reálbérek – állítják. 

Fotó: Pixabay

A MNB által javasolt reformpálya megvalósítása esetén azonban olyan növekedési pályára állhat a magyar gazdaság, ami a 2018-2030 közötti 12 évben a magyar reálbérek duplázódását hozhatja magával – állítják. Ha megrekedne a magyar gazdaság fejlődése, akkor a magyar gazdaság termelékenységének növekedése stagnálna, a foglakoztatási ráta csökkenne, a munkanélküliség pedig nőne.

A jegybanki elemzők is osztják azt a közvélekedést, hogy az olcsó munkaerőre építő magyar gazdaságpolitika korszaka véget ért. Mivel friss munkaerő már nem vonható be a magyar gazdaságba, egyetlen út marad a versenyképesség növelésére: az oktatás és az egészségügy terén végrehajtandó általános reform, ami kiegészülne a vállalkozói és az állami szektor átalakításával. Ha nem indulnak meg ezen folyamatok, akkor a magyar gazdaság nagy valószínűséggel megreked a jelenlegi fejlettségi szintjén, így nem tudja csökkenteni lemaradását az EU átlagához képest sem – írják.

A KSH által közzétett mutatók szerint a nettó átlagfizetés havonta 197 500 forint volt, a bruttó átlag pedig 327 700. Az adóbevallásokból azonban egy teljesen más kép bontakozik ki.

A Policy Agenda elemzése szerint ugyanakkor a tavalyi adóbevallásokból az látszik, hogy a munkavallók 34 százaléka még a minimálbért sem kereste meg, és 43 százalékuk a minimálbér és az átlagbér közötti összeget vitte csak haza. (A KSH korábban már bejelentette, hogy januártól az átlagbér helyett áttér a középjövedelem mérésére, amely pontosabb képet adhat a magyar bérviszonyról.) A Policy Agenda elemzése arra is rámutatott, hogy az átlagbért valójában a legmagasabb jövedelmi sávba tartózó tíz százaléknyi munkavállaló jövedelme húzza fel igazán. A legjobban kereső felső tized annyit visz haza, mint a munkavállalók alsó kétharmada.

(Zoom.hu)