Az első növények elültetésével komlótermesztésbe kezdtek a Somogy megyei Kastélyosdombón.

A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a Heineken Hungária együttműködéseként 30 millió forintból indított beruházás keretében a segélyszervezet szociális és fejlesztő központjának dolgozói 2500 palántát ültetnek el a központhoz tartozó, egyhektáros területen. A jövővre várható kéttonnás termést a Heineken piaci áron felvásárolja és felhasználja a sörkészítéshez.

Komlótermesztésbe fogtak Kastélyosdombón

Fotó: Illusztráció/pixabay.com CCO

Nagy István agrárminiszter az eseményen utalt arra, hogy a komlótermesztés munkát ad hátrányos helyzetű embereknek; azt mondta: jó emberek, jó cél érdekében képesek összefogni, és olyan értéket teremteni, amely alapjaiban változtathatja meg egy közösség, környék, táj gazdasági tevékenységét, megélhetési körülményeit.

Szavai szerint a komlótermesztésnek egykor nagy hagyománya volt Magyarországon, ez a hagyomány a segélyszervezet és Heineken összefogásával éledhet fel, és ha kezdeményezés sikeres lesz, az agrártárca támogatja további komlóültetvények létrehozását.

Jelezte, hogy januárban 40 milliárd forint pályázati forrás nyílik meg élelmiszeripari vállalkozások számára, a keretösszegből akár a kastélyosdombói komló szárításához, pelletálásához is lehet támogatást nyerni, segítve annak késztermékként való értékesítését.

A Heineken tájékoztatása szerint a cég hajlandó a Kastélyosdombón eredetileg tervezettnél is több komlót vásárolni, ezért minden adott ahhoz, hogy a község és környéke felkerüljön Magyarország gazdasági térképére, a hazai komlótermesztés otthonává váljon – fogalmazott.

Lehel László, a segélyszervezet elnök-igazgatója azt hangsúlyozta: a komlótermesztéssel "új területre merészkednek", de bármit is tesznek, azt mindig annak figyelembevételével teszik, hogy segítsenek az embereken.

Jövedelemkiegészítéshez juthatnak azok, akik bekapcsolódnak a komlótermesztésbe – mondta. Kitért rá, a segélyszervezet azért hozott létre és működtet Kastélyosdombón családok átmeneti otthonát, indított szociális vállalkozást, hogy a hátrányos helyzetű embereknek ne csak apró dolgokban nyújtsanak segítséget, hanem hozzájáruljanak sorsuk jobbra fordulásához.

Jelezte, hogy az otthon számos egykori lakója "kiköltözött a faluba", integrálódott, megállja a helyét, de ennek akkor van értelme, ha meg tudják oldani a visszafoglalkoztatásukat.

Geert Swaanenburg, a Heineken Hungária vezérigazgatója különleges lehetőségnek nevezte, hogy a söripari cég részt vehet a komlótermesztés magyarországi újraindításában, mint egy várhatóan hosszú távon is fenntartható tevékenységben, segítve rászorulók foglalkoztatását, valamint egy elmaradott térség felemelkedését.

Szólt arról, hogy a cégnek fontosak a magyar alapanyagok és a magyar gazdákkal való jó együttműködés. Példaként hozta fel, tevékenységük során magyar meggyet és bodzát is felhasználnak.

Lévai Anikó, a segélyszervezet jószolgálati nagykövete, a kormányfő felesége a szervezet kastélyosdombói tevékenységét méltatva azt mondta, hogy egyedülálló programjuk átmeneti helyett állandó, stabil megoldást, az értékes élet esélyét kínálja az ide költöző családoknak.

Bízom abban, hogy a komlópalánták elültetése az első lépés egy nagyon sikeres, széles körben elterjeszthető, minél több krízishelyzetbe kerülő családnak kiutat mutató modell elterjedésében – fogalmazott a jószolgálati nagykövet.

(MTI)

16 hozzászólásarrow_drop_down_circle

Ez itt nem minden hozzászólás, csak az utolsó néhány. Kattintson, ha mindet olvasná!
papa.49
@lusta: Igazad van nagyon sok melóval jár, és persze azt se feledjük komoly ,,támasztó rendszert,, kell a komlónak kiépíteni, úgy 3 méter magasra, oszlopok, huzalok, mert arra kúszik fel a komló ...
lusta
@papa.49: 5 méteres a normál a mai világban. Mellesleg 1 hektárra 1 ember is elég. Szóval a lényeg. Az ültetvényhez az oszlopokon kívül az oszlopi drótolást is el kell végezni. Na ez hosszabbtávra szól. Minden évben kora tavasszal minden egyes bokorhoz le kell szórni egy drótot. Mikor megindul a növekedéze, kb. 10 centis, na akkor bokronként 3 szálat, a legerősebbeket, fel kell csavarni a drótra, a többit egy speciáléis spakni szerű késszel kivágni. Mire a 10 hektár végére ér a 4 ember, akkor a szálak már lehetnek fél méteresek is. Ez két hét. Ilyen gyorsan nő. Mikor már alaposan megnőtt, akkor permetezővel úgy fejmagasságban végig leperzseli az emberfia és hagyja tovább. Persze a sorközöket ápolja. Majd a betakarításkor 3 ember traktorral, pótkocsival karikába szedve begyűjti a termést, majd szárítóba rakják. Utána a kis megszáradt komlót eladja a leszerződött kereskedő/feldolgozó cégnek. Összegezve egy olyan 10 hektáron ez a munka kb. 4 ember munkáját igényli és gyakorlatilag szezonálisan.
papa.49
@lusta: Kösz az infókat én csak láttam eddig ilyen ültetvényt. Én már biztos nem fogok ilyenbe bele ...
lusta
@papa.49: Akkor még a pihentagyúaknak, akik eddig még nem is láttak, de még csak nem is hallottak róla, de már hintik a jövő magyarországi gazdasági csodáját. Erre pályázati pénzt adni, egyszerűen hűtlen gazdálkodás, vagy egyszerűen, lopás.
Már a popntos szövegre nem emlékszem, de a 93 sz. autópályán München felé haladva böhöm nagy tábláklon hirdetik, hogy itt most éppen a komló hazájában, országában járunk. Szóval azon a vidéken a háború után gyakorlatilag minden parasztnak volt min. fél hektár komlója. Az idő előrehaladtával egyre inkább nem érte meg művelni. Vagy növelte a területét, vagy felhagyott vele. Akik növelték a területet a kilencvenes évek vége felé jutottak el oda, hogy azon a 5-10 hektáron nem éri meg a termelés. Így vagy felhagytak vele, vagy tovább növelték a területet. Közben meg a fajta igény is állandóan változott. A felvásárlók egyre inkább finnyássabbak lettek, meg a jenkiktől olcsóbban tudták ugyanazt behozni. Míg a németeknél egy 30-50 hektáros komlóúltetvény már negynek számít, akkor a jenkiknél 100 hektár szóra sem érdemes, amin egyébként pár dollárért a mexikóiak güriznek.
Mondom, akik ezt csinálják, egyszerűen néphülyítésre adják a fejüket, a fő védnökükkel együtt.
papa.49
@lusta: Ez nem fogja megváltani a világot, én meg a 44 főút mellett láttam több helyen Szarvastól Békéscsaba felé a tanyákon amik az út mellett vannak ...
lusta
@papa.49: Én ios abban a korban éltem, amikor a 31 úton mentem, Heves mellett láttam a komlóültetvényeket.

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.