Egymásnak gratulálhatott a korrupció elleni fellépés ürügyén a Belügyminisztérium, az Országos Bírósági Hivatal, a Legfőbb Ügyészség és a Kúria vezetője.
A korrupció elleni összehangolt, hatékony állami fellépésről szóló nyilatkozatot 2011. november 18-án írta alá a közigazgatási és igazságügyi miniszter, az Állami Számvevőszék elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész. Erkölcsi kötelezettséget vállaltak az általuk vezetett állami szervek korrupcióval szembeni ellenállóképességének erősítésére, a korrupcióellenes eszköztár fejlesztésére. Az összefogáshoz 2012-ben csatlakozott az Országos Bírósági Hivatal, majd 2014-ben a Belügyminisztérium, 2016-ban pedig a Közbeszerzési Hatóság és a Magyar Nemzeti Bank.
Pintér Sándor belügyminiszter kiemelte: az önkormányzatokat is kivonják "a korrupció kísértése alól", a tervek szerint országossá szélesítik az önkormányzati ASP-rendszert – amely egységes felületen, felhőalapú szolgáltatásként teszi elérhetővé a helyhatóságoknak a feladataik ellátásához szükséges alkalmazásokat –, nyomon követhetővé téve az önkormányzati költéseket. A hivatásos állományt a felvételi vizsgálattal szűrik.
Leszögezte:
a korrupcióellenes küzdelemben elért eredmények megkérdőjelezhetetlenek, mert nem emberi tevékenységhez, hanem informatikai rendszerhez kötődnek
Handó Tünde, az OBH elnöke hangsúlyozta: mindenki arra vágyik, hogy ügyében pártatlan és tisztességes bírósági eljárás legyen; a pártatlansághoz kell biztosítani a bírák szervezeti és egyéni függetlenségét. Mint mondta, 2012-ben megjelent az integritás stratégiai célként az OBH-nál, azóta pedig hatályba lépett a Bírák Etikai Kódexe és az integritási szabályzat is.
Lajtár István, a legfőbb ügyész közjogi helyettese azt mondta, jelentős eredményeket értek el a korrupciós bűncselekmények elleni küzdelemben és a szervezeti integritásban. Szavai szerint a magyar ügyészség kifejezetten aktív szereplője az Eurojustnak, amelynek közös nyomozócsoportjai minden eddiginél hatékonyabb eszközt jelentenek a határokon átnyúlóan, szervezetten működő bűnelkövetők ellen.
Hozzátette: kiváló és folyamatos a munkakapcsolat az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalával (OLAF); valamennyi olyan esetben, amikor az OLAF igazságügyi ajánlással vagy jelzéssel fordult a Legfőbb Ügyészséghez, elrendelték a nyomozást, ha pedig már folyamatban volt, akkor az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolták. Az OLAF eddigi 38 ajánlása, négy jelzése és egy zárójelentése nyomán indult nyomozások eredményeként eddig tíz ügyben emelt vádat az ügyészség, és három elmarasztaló ítéletet hozott a bíróság – tette hozzá.
Kónya István, a Kúria elnökhelyettese arról beszélt: rendszeresen felülvizsgálják a belső szabályzatokat, hogy egyetlen tevékenység se legyen "szürke zóna", ahol nincsenek egyértelműen meghatározva a feladatok és felelősök. Példaként említette, hogy megújult a Kúria esélyegyenlőségi terve, módosult a belső ellenőrzési kézikönyv, hatályba lépett a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok közzétételének szabályzata.
Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság elnöke rámutatott: a hatóság a közbeszerzési hirdetmények jogszerűsége mellett – Európában egyedülálló módon – a megkötött szerződések teljesítését és azok módosítását is ellenőrzi, ha erre vonatkozóan jogorvoslati kezdeményezés érkezik.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke kijelentette: eredményes a központi intézmények együttműködése a korrupció elleni küzdelemben,
Magyarországon ma már nemzetközi összehasonlításban is tudatosnak tekinthető a megelőzésen alapuló korrupció elleni fellépés.
Domokos László elmondta, a korrupciós veszélyek megelőzése érdekében fontos a központi intézmények együttműködése, ennek érdekében a számvevőszék az Országgyűlés felkérésére 2007-ben elindította a közpénzügyi vezetőképzést; a képzési program kiterjed a szociális- és gyermekvédelmi intézmények, az önkormányzati, illetve az állami tulajdonú vállalatok vezetőire.
Kijelentette: Magyarországon az elmúlt időszakban a hatalmi ágak mindegyikében kiépültek azok a rendszerek, amelyek hozzájárulnak a korrupciós helyzetek megelőzéséhez, a magyar közszférában erősödik a korrupciós helyzetek elleni fellépés.
Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke azt emelte ki, hogy a jegybank továbbra is fellép a jogi és etikai normákat megsértőkkel szemben, és olyan megelőző eszközöket alkalmaz, amelyek az integritás megerősítését és a korrupció megakadályozását szolgálják.
(MTI)
23 hozzászólásarrow_drop_down_circle
"Márpedig maffia nincs,aki pedig mást mond,azt megöljük!"?
Hogy ezt mindenki jóváhagyja, az termedzetes, ebből élnek, a rendszer "gyermekei"
maradjunk a neki 32 ingatlana ?? + egy Wartburg matuzsálem? ja meg a határon át azt hoz be és eltüntet... tegnapi irás itt !!!??? viktor nak egy oldalnyi család dal meg nélküle is kétkezi munkából ??? szőlőbe ki a fene kapál,kötöz permetez? igaz ők nem modhatják meg az igazat mert azonnali angyallá válással járna
hát a kábitás felsőfoka ez is na
olajos téma is akad itt ezért nem nyikorognak és hány kollégája lett öngyilkos egyéb lelkiismereti okból? avagy egyet nem értés avagy tul sok tudás ??? Majd kiderül ám a szóbeszéd is miért is lett örökös miniszter ? valaki tán sáros uj idők szele előfujja majd ezt is nincs korrupció AKKOR önök hogy nevezik ? ja értem már
az a korrupció amiből én kimaradok megfejtettem hogy erre eddig nem gondoltam ?
Új hozzászólás